Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról

Az eredetileg tisztán őstermelő kis község az átmeneti bányász-nagyközség jelleg után ipari várossá fejlődött, egy ipari táj közigazgatási, politikai, kereskedelmi és kulturális központjává, mivel a 18 község területén fekvő salgótarjáni szénmedence központja maradt.

21 Salgótarján népessége foglalkozási főosztályok szerint 1900 1910 1920 1930 őstermelés 743 481 693 596 5,5% 3,5% 4,6% 3,5% Bányászat és 3377 2808 4669 2708 kohászat 24,9% 20,4% 30,7% 15,9% Ipar 6499 7099 5290 7611 48,0 % 51,6% 34,8% 44,8% Kereskedelem és 518 617 698 1181 szabadfogl. 3,8% 4,5% 4,6% 7,0% Közlekedés 584 550 863 696 4,3% 4,0% 5,7% 4,1% Közszolgálat és 418 490 760 1170 szabadfogl. 3,1% 3,6% 5,0% 6,9% Véderő 13 24 501 303 0,1% 0,2% 3,3% 1,8% Km. n. napszámos 342 224 230 360 2,5% 1,6% 1,5% 2,1% Háztartási alk. 409 331 295 455 3,0% 2,4% 1,9% 2,7% Nyugdíjas és 649 1122 949 1458 járadékos tőkés 4,8% 8,2% 6,2% 8,6% Egyéb és 265 442 ismeretlen 1,7% 2,6% 13 552 13 746 15 213 16 980 A medence lakosságának számbeli növekedése és ebből a város részaránya az 1869-es népszámlálástól a következőképpen alakult: Év: Népesség száma Ebből Salgótarján részaránya 1869 28 586 17,6% 1880 32 448 25,4% 1890 41318 29,6% 1900 51808 34,8% 1910 56 566 33,4% 1920 61532 33,4% 1930 70 316 32,8% 1941 77 046 34,6% 1949 77 748 34,2% 1960 89 995 35,1% 1970 96 342 38,7% 1980 109 253 45,4% 93