Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról

A népesség foglalkozási főosztályai a keresők és eltartottak összefoglalásával 1890—1930 között a megyében: Foglalkozás Nógrád megye Nógrád-Hont k.< з.е. m. Nógrád megye Foglalkozás 1890 1900 1910 | 19S0 1920 1920 őstermelés 148 713 151 809 150 333 118 219 116 511 101 846 69 % 63,5% 57,5% 57,9% 52,3% 57,5% Bányászat és 9 253 13 800 18 383 24109 21947 24 058 kohászat 4,3% 5,8% 7,0% 11,8% 9,8% 13,6% Ipar 27 494 36 625 50 680 26 952 41078 22 518 12,8% 15,3% 19,4% 13,7% 18,4% 12,7% Kereskedelem 4 402 4 648 5 674 4 363 5 799 3 792 és hitelélet 2,0% 1,9% 2,2% 2,1% 2,6% 2,1% Közlekedés 2 248 4 893 7 289 6 914 7 746 5 635 1,0% 2,1% 2,8% 3,4% 3,5% 3,2% Közszolgálat 5194 6 279 7 273 6 416 7 808 5 497 és szabadfogl. 2,4% 2,6% 2,8% 3,1% 3,5% 3,1% Véderő 1014 991 2 106 2 913 1728 2 498 0,5% 0,4% 0,8% 1,4% 0,8% 1,4% K. m. n. 6 584 8 025 5 236 2 065 3 106 1687 napszámos 3,1% 3,4% 2,0% 1,0% 1,4% 1,0% Háztartási 4 842 5 578 5 258 2 996 3 460 2 672 alkalmazott 2,3% 2,3% 2,0% 1,5% 1,6% 1,5% Nyugdíjas, járadékos, 5 561 6 449 9 258 4 399 8 961 2 838 tőkés 2,2% 4,0% Egyéb és 3 886 4 777 ismeretlen 2,6% 2,7% 3,5% 1,9% 2,1% 1,6% Összesen: 215 405 239 097 261 517 204 237 204 921 177 063 bányászat viszonylag későn fejlődött nagyüzemmé. így a magyar szénbányászat mindenütt mint a földtulajdonos beleegyezésétől függő bányászat indult fejlődésnek és ez a körülmény súlyos hátrányt jelentett.

19 Egyes bányavidéken hosszú ideig tartott, amíg a szénbányászat a földtulajdonos jogán folytatott bányaművelés bilincséből ki tudott szabadulni és nagyüzemmé fejlődhetett. Következménye volt a szénterületek és a bányavállalkozás elaprózódása, a tőke elforgácsolódása, a technikai fejlődés visszamaradása. Ezt csak erősítette a salgótarjáni medencében a széntelepek geológiai sajátossága, tektonikája, ami szintén a koncentrációs törekvéseknek szabott gátat. A szén mint energiahordozó, tájak s a tájhoz szervesen tartozó falvak, pontosabban telepek képét változtatta meg évtizedek alatt, s dominánsan rányomta bélyegét Salgótarján városára és környékére. Megteremtette az ún. „amerikai ízű" fejlődés alapjait. Az idevágó monográfiák és leírások szerint Salgótarján a szén bányászatának megindulása előtt jelentéktelen kis település volt. A mai Salgótarján a múlt század közepén kezd kialakulni, akkor telepedett meg a kicsiny faluban a bányavállalat - s 88