Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról

eseményekhez hasonlóan - a bányászat és ipar külön „birodalmat" szervezett a meglevő falusi közösségek mellé. A salgótarjáni szénmedencében a szén kitermeléséből adódó üzemi tulajdonságok határozták meg a bányászat ezen hatását. Az egyik tulajdonság volt a fluktuálás, ami az üzem telephelyváltoztatását jelenti, a másik tulajdonság pedig a periódikusság. Ez az egyes hónapokban jelentkező termelésváltozásokra utal, ami általános jelenség volt Magyarországon. Ugyanis a szénbányák nyáron kevesebb munkást foglalkoztattak, a téli hónapokban pedig a környező községek lakosaiból duzzasztották fel az olcsó munkáslétszámot. Gerő Nándor salgótarjáni bányaigazgató 1910-ben így jellemezte a nógrádi bányászatot : „ ... a mi szénbányászatunk, mely egyike a legrégebbike hazánknak, mintegy tükörképe a bányászati technika fejlődésének, mert itt romokba látható a múlt, alkalmazásban a legmodernebb viszonyok közül az, amely a mi helyi viszonyainknak éppen megfelel... Bányászatunk vándorbányászat: egy-egy községben, egy-egy vidéken csak egy-két évtizeden át folyik. Munkásainak többségét a környék földmíves népe szolgáltatja ki, ha készen van a mezei munkával, beáll bányásznak. A bányászat egy vidéken megszűnik, ez a műkedvelő bányász nem vándorol tovább az aknával, mert háza, földje van otthon. Az új területen új munkásanyag nevelése vár az üzemvezetőre." Ha például a Nógrád megyei bányákban 1922. júliusa és 1923. júniusa között foglalkoztatott munkások számának alakulását vizsgáljuk, a következő számokat kapjuk, mely igazolja Gerő Nándort : PusztaSKB Rt. ÉEKI Rt. Mátrakisér Hónap: SalgóBaglyasMizserfa szélei (Gr. tarján alja KB. Rt. Pappenheim) július 5887 1625 890 142 26 augusztus 5767 1683 868 147 23 szeptember 5886 1746 966 173 33 október 6294 1809 1129 177 38 november 6345 1864 1261 177 39 december 6188 1835 1246 183 37 január 6300 1870 1274 181 40 február 6365 1964 1248 208 40 március 6256 1789 1156 204 35 április 6011 1871 1205 199 36 május 6283 1978 1235 208 36 június 6242 1764 1129 218 37 Az üzem fluktuálása a tájra gyakorolt hatásában mutatkozik meg, a periodikusság pedig a bányamunkásság tagolódásában. A fluktuálás miatt szinte évtizedenként jelentékeny eltolódások vannak egy-egy falu bányásznépességének arányszámában. Az elhagyott telepek, munkáslakások a társulat számára feleslegesekké váltak, nyugbéreseket helyeznek el bennünk, s a telepekre a lassú pusztulás vár, hiszen az üzem-