Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról

Tizenöt évvel később, 1937-ben a munkáslétszám a következőképpen alakult az SKB Rt-nél: január február március április május június július augusztus szeptember október november december épületek lebontása után csupán a barakktelep áll már csak. Egy bányai jelentés a negyvenes évekből erről így ír: „Rauaknai, jenőaknai, albertaknai és amáliaaknai kolóniák, épületek sorsa, amelyek a vasút felszedése után egyszerűen megközelíthetetlenekké válnak, és fenntartásuk olyan tehertételt jelentene, amelyet viselnünk nem lehet, annál inkább, mert tisztilakások, iskolák, raktárak vannak az épületek között, melyeket felhasználni sem tudnánk. Megoldásként az egyetlen és természetes út kínálkozik, hogy a vasút felszedése előtt ezeket az épületeket úgy, ahogy vannak szétszedve leszállítjuk Kisterenyére és állítjuk fel a jövő koncentrációs programnak megfelelő helyen... de megtartani semmi esetre sem szabad, ettől már most kell óvnunk vállalatunkat, mert látjuk, hogy elviselhetetlen költséget jelent a távollevő kolóniák fenntartása, mert ha nyugdíjasok is akik benne laknak, lakásukkal szemben minden igényüket a vállalattól várják kielégíteni, a fűtés, világítás biztosításával." A munkáslétszám a szénmedencében két rétegből tevődött össze: úgymint telepitett, azaz állandó munkásból, akinek létalapja a bánya, amíg a másik időszaki, vagy kétlaki munkás és létalapja továbbra is a föld. A munkáslakásban lakó munkásréteg követte a bánya vándorlását, míg a parasztházban élő, kétlaki munkás, a bánya bezárása után visszatért létalapjához, a földhöz.

12 A magyarországi népszámlálások között az 1900 évi volt az első, amelynek a népesség foglalkozására vonatkozó eredményeit egy korábbi népszámlálás megfelelő adataival össze tudjuk hasonlítani. Nézzünk először néhány fontosabb adatot a megyével kapcsolatban : 1869 1880 1890 . 1900 A jelenlevő polgári népesség száma: 197 388 191 678 214 444 238 215 Évi átlagos növekedés: 0,27% 1,13% 16,0% 0,6% A polgári népességet nézve a szaporodás 1869-1880: 5710 (-2,9%); 1880-1890; 22 760 (11,9%); 1890-1900: (23 771) (11,1%); 1869-1900: 40 827 (20,7%). A külföldi honosok száma és aránya a három utolsó népszámlálás szerint (a bányai és ipari munkásokra való tekintettel) : 1880 1890 1900 1410 0,7% 1586 0,7% 2439 1,02% 78 6676 fő 5976 fő 5431 fő 5456 fő 5458 fő 5567 fő 5624 fő 6116 fő 6821 fő 7132 fő 7256 fő 7364 fő