Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról

Magyarországon 1900-ban a 213 bánya és vaskohászati vállalat közül Gömörben 20, Nógrádban 12 (6930alkalmazottal), Borsodban 10 üzemelt. A húsznál több személyt foglalkoztató nagyipari vállalat közül Gömörben 48 (4284 fő), Nógrádban 32 (5280 fő) volt. Egyébként a megyében 44 vállalat 12 210 segédszemélyzettel működött. A húsznál több segédszemélyzetet alkalmazó bánya és iparvállalatok megoszlása és száma Nógrád megyében. (Füleki járás 1900-as adatait nézve). Község Bánya és iparág Vállalatok száma Segédszemélyzet száma Füleki járás Baglyasalja Bolgárom Fülek Homokterenye Korláti Mátraszele Mizserfa Nemti Ragyolc Salgótarján Somoskő Zagyvaróna kőszénbánya gránitkőbánya gőztéglagyár kőszénbánya bazaltkőbánya kőszénbánya kőszénbánya kőszénbánya kőbánya kőszénbánya kőszénbánya kőszénbánya vasöntöde vasöntöde üveggyár kőbánya kőszénbánya 562 36 33 243 93 332 26 193 105 300 348 3447 195 1858 270 25 1066 Szécsényi járás Etes kőszénbánya kőszénbánya * 154 259 1902-ben a Guttmann testvérek vásárolták meg Nagybátonyban a Katalin lejtaknát, amit azután a Diósgyőri Vas- és Acélgyár szerzett meg szénjogosít ványaival együtt. A Nagybátonytól északra fekvő Mária táró és Simi akna, dr. Lipták és TSA Vasipari Rt. kezébe került. 1921-ben az Rt. tönkrement, érdekeltségét az AngolMagyar Bank Rt. szerezte meg. Ezzel megalakult a Nagybátonyi Szénbánya Rt. Szénjogosítványait kiterjesztette Mátraverébély, Sámsonháza, Márkháza, Kis- és Nagybárkány területére is. 1927-ben egyesült a Budapest-Újlaki Téglagyárral és ettől az időtől kezdve Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. néven szerepelt. Az első világháború a szénbányászatot komoly nehézségek elé állította. Munkaerő, üzemanyag, szállítóeszközök hiánya állandó gondot okozott a bányáknak. A háborús évek alatt az évi 10—11 millió mázsa széntermelés és a haszon biztosítása érdekében a munkáslétszámot hadifoglyokkal és női munkaerővel igyekeztek megtartani. A századforduló után azonban Salgótarján környéki legértékesebb szénmezők kezdtek kimerülni, a felszínközeli jó minőségű szén elfogyott. A bányászkodás a a mélyebben fekvő telepre és a medence középső részére terelődött át, ahol a geológiai 72