Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról

A bányakapitánysági iratokban 1848-ban már szerepelt a bánya. (Steinkohlenschurfbau Zagyva des HyeronimusMoosbrugger.) Egy másik ügyirat szerint (1843/416. sz.) Salgótarjánban is volt már bánya, valamint Felső- és Alsó-Pálfalván az „AmalioSteinkohlenschurfbau", melynek bérlője Hammer Pál és Lockenbacher testvérek voltak. Ez a kutatóüzem 1856-ban már beszüntette működését. A zagyvái és mátraszelei (1855-ös) próbálkozások után 1856-ban Brellich János a Jankovich örökösök birtokán Salgótarjánban is feltárta a szenet. Az eladási nehézségek miatt 1859-ben már 5350 bécsi mázsa eladatlan szene volt a tárnája mellett. Brellich feltárásával egyidőben a megyében 1856-ban még két „kőszénbányáról" tudunk. Tulajdonosuk Moosbrugger után Preuszner József pesti szénkereskedő volt. Wéber Alajos irányítása alatt Zagyvaróna határában és Mátraszelén volt a két bánya, de itt még nem érték el a szenet. A bányákban 20 munkás és l-l felvigyázó teljesített szolgálatot. Teremlés és létszámadatok a salgótarjáni szénmedencében 1850—1860 között: Év Termelés (bécsi mázsa) Munkáslétszám Bányatelep 1850 9 Zagyva-Inászó 1854 — 9 31 Pálfalva Zagyva-Inászó 1855 8 596 26 000 36 12 Pálfalva Zagyva 1856 50 000 41 Zagyva 1857 45 000 — — 1858 44 000 30 000 965 20 306 1000 16 Zagyva 1859 44 000 30 000 965 20 306 1000 4 12 Pálfalva Zagyva 1860 44 000 30 000 965 20 306 1000 8 Salgótarján Salgótarján Kazár A széntelepek jelentőségét Windsteig Gergely bécsi kőbányatulajdonos és Brellich János államvasúti mérnök ismerte fel, sőt 1859-ben megszeretek a szénjogosítványokat is. 1857-től a bányavállalkozók népes tábora próbál szerencsét a salgótarjáni szénmedencében. 1858-ban Okolicsányi Anna Nagybátony és Maconka környékére, 1859ben gr. Mikó Imre Baglyasalja területére, Flamm Dávid, a Berényi grófok karancsberényi területére, Windsteig György, Schöller Sándor, Wéber Alajos Karancsalja területére, Shöller Sándor Etes területére kért kutatási engedélyt. 1859-ig Kisaranyiban a Jakabffy-család birtokán Perger Ignác és Társa losonci cég, utóbb Alexander Schöller bécsi nagykereskedő bányászkodott. Nagybátonyban az Almássy család, 1860-ban Brellich János Karancsalja, Szilvássy István Etes területére, Engelmann János Babits, losonci gyárigazgató Schöller Sándor bécsi nagykereskedő részére : Piliny, Baglyasalja, Somoskőújfalu területén ; Gr. Zichy László zagyvái lakos Br. Prónay 68