Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról

birtok alatti széntől, s tudta azt is, hogy a földbirtokos "... fél a polgártól, aki a szükséges tőkét már többször felajánlotta a bánya feltárásához és fél a paraszttól, aki így megszűnik jobbágy lenni és szabad bányász lenne belőle". August Ellricht 1828-ban írt művében, mint „kenyeretlen Tarjánról" tesz említést a faluról. (Ezt a jelzőt azonban először Bél Mátyás használta a terméketlen földű, gyér népességű falura.) Ellricht is tudott a Jankovich Antal konzervatív földbirtokos vadaskertje alatt húzódó széntelepről, amit a birtokos nem engedett kitermeltetni. Csak a földbirtokos 1855-ben bekövetkezett halála után tudta Brellich János (1856-ban), a salgótarjáni szénbányászat tulajdonképpeni megalapítója a birtok szenét feltárni. Fényes Elek 1837-ben Salgó-Tarjánról szólva nem utalt a szénre, holott azt 70 év óta ismerték. A szénbányászat nagyobb méretű fejlődése után az ipari fellendülés jóvoltából a „kenyeretlen Tarján" a nagy ígéret földje lett. 1880. szeptember 10-én a Nógrádi Lapok, látva a gyors fejlődést, tündérszigethez, igazi „San Francisco"-hoz hasonlította. Ugyanez a lap 1886. júniusában már „Igazi magyar Birmingham"-ként említette Salgótarjánt. De a település a „magyar California" és a „magyar Ruhrvidék" jelzőt is megkapta több feldolgozásban/ hiszen a gyorsan fejlődő település szerepvállalása a magyar ipar térképén beváltotta à hozzá fűzött reményeket, igaz hosszú ideig csak a tőkés vállalkozók számára. A megye szénbányászatának fejlődése A szénbányászat helyzete a megye ipari struktúrájában A magyarországi szénbányászat fejlődésében három időszak állapítható meg. Az elsőben a gépgyár hiánya miatt a termelés csak helyi szükségletek kielégítését szolgálta. Ebből az időszakból az 1753-ban indult brennbergi bányászatot lehet megemlíteni, mint az első szénbányát. 1780-ban a Komárom megyei Zsemlyén tártak fel széntelepet. A nógrádi szén is hallatott ekkor magáról, ugyanis 1768-ban Somoskőn, 1769-ben Salgótarján mellett találtak (miocénkori) barnaszén nyomokat. De ekkor még mint gyakorlatilag nem hasznosítható széntelepet figyelmen kívül hagyták. A szénnek az ipari jelentősége a Krassó-Szörény megyei feketeszéntelepek felfedezésével kezdődött el, amikor Resicán 1788-ban az első szénbányát megnyitották. A magyarországi szénbányászat második időszaka egybeesik a dunai gőzhajózás megindulásával. Ezzel egyidőben indult fejlődésnek a pesti gyáripar is. Ebben az időszakban az Esztergom és Pécs vidéki szénbányászat is megkezdődött. Nógrád megyében szintén tudunk ebből az időből bányászatról Zagyva, Mátraszele, Kazár vidékén. Erre a bányászkodásra azonban a „szénásás" kifejezés illik még jobban. A harmadik időszak behatárolásánál fontos mozzanat a magyarországi vasúti hálózat fejlődése. A kiegyezés után a gyáripar fellendülésével a szénbányászat termelése is hírtelen emelkedni kezdett. Erre az időszakra esik a salgótarjáni bányászat felvirágzása, az ajkai bányászat megnyitása.

3 Az első hivatalos statisztika szerint Magyarország széntermelése 1856-ban kereken 2,5 millió mázsa volt, ebből 1 millió mázsa a dél-magyarországi kőszénbányászatra esett. Ez az európai viszonylatban is számottevő széntermelés 1859-ben elérte a 4 millió mázsát és ezzel már a pécsvidéki kőszénbányászat vezetett 1 millió mázsát meghaladó termelésével, mivel ez a vidék már vasúti összeköttetéssel (pécsmohácsi vasút, 1857) rendelkezett a Dunához. 64 i