Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)
Tanulmányok - Bona Gábor: Nógrád megyei 48-as honvédek nyomában
gyakornok, majd 1849. márc. 12-től hadnagy volt a hadügyminisztérium számvevőségi osztályán. 1867-ben pedig a füleki járás szolgabírájává választották. 119 Márkus László főhadnagyról többet tudunk. 1818-ban Szécsényben született, gimnáziumi tanulmányait Selmecen és Vácott végezte. 1835-ben közvitéz lett az 5. tüzérezrednél, ahol 1847-ig szolgált, és mint tűzmester (őrmester) szerelt le. Ekkor hivatalnok lett a pest-váci vasútnál. 1848. júl. 9-én honvéd számvevő hadnaggyá nevezték ki. Előbb az Országos Nemzetőri Haditanács gazdászati osztályán, majd 1849. jan. 17-től a Nagyváradra áttelepült Országos Ruházati Bizottmánynál szolgált. Márc. 25-én főhadnaggyá léptették elő a Honvéd Tüzér Főparancsnokság számvevő részlegéhez. A szabadságharc után Pesten telepedett le. 1851-ben a Kossuth-családdal való kapcsolatai - függetlenségi szervezkedésben való részvétel miatt letartóztatták és két év vizsgálati fogság után 8 évi kényszermunkára ítélték. 1857 januárjában a csehországi Teresienstadtból szabadult amnesztiával. Az első Magyar Altalános Biztosító Társaság hivatalnoka lett 1889-ben Budapesten bekövetkezett haláláig. 120 Nagy Gedeon 1830-ban Diósjenőn látta meg a napvilágot, ahol apja református lelkész volt. Maga is a papi pályára készült, tanulmányait megszakítva 1848 őszén azonban honvéd önkéntes lett. Később őrmester, 1849 július közepén pedig hadnagy lett a 18. Attila huszárezredben. A szabadságharc után befejezte teológiai tanulmányait és haláláig - 1870 - Diósjenőn lelkészkedett. 121 Okolicsányi Okolicsányi Pál romhányi származású volt, s a forradalom kitöréséig gyakornok a Ferenc-csatorna Építési Igazgatóságánál Zomborban. A szerb felkelés kitörése után, 1848 júliusában belépett a lengyel Mieczyslaw Woroniecki szervezete önkéntes vadász csapatba, mellyel részt vett a bácskai harcokban. Novemberben e csapat Pesten beolvadt a 38. honvédzászlóaljba, melynél Okolicsányi őrmester lett. A zászlóalj a Temesközbe került, ahol a szabadságharc végéig az Arad- és Temesvár körüli harcokban vett részt. A csaták során 1849. márc. 24-én hadnaggyá, jún. 15-én főhadnaggyá léptették elő. Életének későbbi alakulásáról csak annyit tudunk, hogy 1867-ben Nógrád megye alügyészévé választották. 122 Paczolay Antal — a Nógrád megyei család immár negyedik honvédtisztté lett tagja — 1848 őszén lett honvéd önkéntes. A megye újoncaival kerülhetett Vácra, a 49. honvédzászlóaljhoz. Itt tizedesként, majd nov. 19-től őrmesterként szolgált. Dec. 27-én a Komáromban alakuló — Somogy megyei önkéntesekből szerveződő — 46. zászlóaljhoz helyezték át. Ugyanitt 1849. ápr. 24-én hadnagy, jún. 28-án pedig főhadnagy lett. Végül aug. 29-én a 204. zászlóaljhoz került. 123 Petykó Imre 1824 körül született. 1848-ban a Nógrád megyei nemzetőrség századosa lett, majd hadbírói tanfolyamot végzett. 1849. ápr. 19-én a bácskai (IV.) hadtestben harcoló 8. honvédzászlóalj hadbírói főhadnagyává nevezték ki. Az 1860-as években Losoncon ügyvédeskedett. 1872-ben Losonc város tanácsnokává választották, és itt élt még 1890-ben is. 124 Pilliár Lázár az 54. honvédzászlóaljban szolgált és 1849. aug. 30-án, mint annak őrmesterét nevezte ki Klapka a VIII. hadtest egyik hadosztályának hadnagyparancsőr-tisztjévé. Az 1850-es években a Hont megyei Vámosmikolán hivatalnok volt. 125 Szentmiklósi és óvári Pongrácz Lázár 1848-ban 18 éves és joggyakornok volt. Aug. 27-én önkéntes lett az 1. Pest megyei önkéntes nemzetőrzászlóaljnál és részt vett a Jellacic elleni harcokban. Zászlóaljánál - mely 1849 tavaszán a 66. sorszámot kapta - 1849. febr. 1-én tizedes, majd rövidesen őrmester lett. Június elején áthelyezték a 99. zászlóaljhoz, mellyel Komáromba került. Ugyanitt Klapka aug. 20-án a 202. zászlóalj 53