Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Bona Gábor: Nógrád megyei 48-as honvédek nyomában

hadnagyává nevezte ki. A kiegyezés után törvényszéki bíró lett Besztercebányán és 1903-ban Rimaszombatban halt meg.

126 Tóthprónai és blatniczai Prónay Péter Csaláron született. Apja (Ferenc) földbirtokos és Nógrád megye szolbagírája volt. 1848 nyarán lett önkéntes az első tíz honvédzászlóalj egyikénél, majd október 16-án hadnagy a 34. ben. A függetlenségi küzdelmet, mint főhadnagy fejezte be. 1861-ben Nógrád megye szolgabírájává választották. Később ügyvéd, valamint a megyei 48-as és függetlenségi párt elnöke lett. 1909-ben halt meg.

127 Ivachnófalvi Rády János 1848. dec. 3-tól, mint hadnagy, 1849. júl. 12-től pedig, mint főhadnagy a honvéd tüzérségnél szolgált. Az 1860-as években uradalmi tiszttartó volt a Forgách-családnál. Ragyolcon hunyt el 1888-ban, 62 évesen, mint Nógrád megye bizottságának tagja.

128 Szakáll Lajos 1831 körül Kisromhányban született, feltehetően a megyében honos lovasi Szakáll családból. 1849 májusában lett önkéntes és a losonci újonctelepről Komáromba került. Augusztusban Klapka nevezte ki hadnaggyá a 202. honvédzászlóaljhoz. Később szülőföldjén gazdálkodott, majd kataszteri hivatalnok lett. 1905-ben Rimaszombatban halt meg.

129 Szentpéteri József, Nógrád megye esküdtje, 1849 elején honvédségi számvevő gyakornok, majd 1849. máj. 11-én. a 96. honvédzászlóalj számvevő hadnagya lett. 1867-68-ban a megyei 48-as honvédegylet tagja volt.

130 Szijjártó Lajos, lcsonci illetőségű, őrmester, 1849. júl. 16-tól hadnagy a 39. sorgyalogezred 1. zászlóaljából alakuló 114. honvédzászlóaljban, komáromi kapituláns. 1867-68-ban a Nógrád megyei honvédegylet tagja.

131 Végül Szopkó József, 1825 körül Kisterenyén született és mérnöki tanulmányokat folytatott. A szabadságharcban honvéd túzérhadnagy - más forrás szerint főhadnagy. A kiegyezés idején és 1890-ben mérnök, a gyöngyösi honvédegylet tagja. 1896-ban Pásztón halt meg.

132 összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a megye büszke lehet 48-as elődei szereplésére. Lakói, illetve szülöttei szép számmal küzdöttek a szabadságharc honvéd seregében. Közülük 1 fő ezredesi, 2 alezredesi, 5 őrnagyi, valamint nem végleges adatok szerint 21-en századosi, 21-en főhadnagyi, 26-an pedig hadnagyi rendfokozatot értek el a harc során.

133 A megyéből származó tisztikarban ott voltak a szlovákság és a németség képviselői is. A magyar tisztek nagyobb fele - közel kétharmada - a megye nemességéből származott, de mint a névsorból és az adatokból láthatjuk, a polgári és paraszti osztályból is szép számmal kerültek ki tisztek. A 48-as honvédsereg sikeieinek egyik oka éppen ebben, a tisztikar nyitottságában rejlett. Noha kétségtelen, hogy a tisztikarba való bekerülésnél a nemesi származás - amely viszont általában iskolázottsággal, esetleg néhány évi, a császári-királyi hadsereben eltöltött szolgálattal, tehát katonai tapasztalatokkal járt együtt - előnyt jelentett, az előléptetéseknél alapvetően az egyéni érdemet vették figyelembe. Csak így volt lehetséges, hogy azok a polgári és paraszti születésű katonák, akik például a szabadságharcot megelőzően hosszú évekig szolgáltak a császári-királyi hadseregben, de minden tehetségük ellenére altisztek maradtak, a forradalmi alapon létrejövő magyar honvédseregben elérjék a tiszti rangot. Az említett, mintegy 80 tiszt mellett Nógrád megye kb. öt-hatezer katonát adott a honvédseregnek. Ennek első fordulójáról a megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj és az őszi sorozás kérdéséről már szóltunk. A második etapra 1849 tavaszán került sor. Április 29-én a Szemere-kormány újabb 50 ezer újonc sorozását rendelte el az 1848 54