Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)
Tanulmányok - Bona Gábor: Nógrád megyei 48-as honvédek nyomában
XI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1985 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Nógrád megyei 1848-as honvédek nyomában Bona Gábor 1. A nógrádi nemzetőrök A megye szabadságharc alatti történetének számos fő kérdését a helytörténetírás már tisztázta. Jócskán akad azonban még fehér folt is - így mindenek előtt hadtörténeti vonatkozásban. Jelen tanulmány e kevésbé ismert terület problémaköréhez kíván adalékokkal szolgálni, amikor azt vizsgálja, hogyan járult hozzá a megye az 1848/49-es honvédsereg megteremtéséhez, harcaihoz, s mindenek előtt kik voltak azok a Nógrád megyei születésűek, akik tisztként szolgáltak a honvéd hadseregben. Az 1848-as márciusi forradalom győzelmét követően a megyék és a nagyobb városok sorában megkezdődött a nemzetőrség szervezése. E fegyveres polgár-katonaságnak - amelynek eredete és példája a Nagy Francia Forradalomban gyökerezett lényegében kettős funkciója volt. Egyrészt a forradalom vívmányait kellett védelmeznie az esetleges ellenforradalmi kísérletekkel szemben, másrészt az úgynevezett „alsóbb néposztályok" polgári forradalmon túl mutató szociális mozgalmainak kellett gátat vetnie. E kettős feladat fontosságának korai felismerését jelzi, hogy a nádor által ideiglenesen miniszterelnökké kinevezett gróf Batthyány Lajos már március 17-én körlevélben hívta fel a hatóságokat a „rend fenntartásának szükségességére". Öt nappal később kelt második utasításában pedig ennek útját is kijelölte: „nemzeti őrség" alakítását javasolta. 1 A forradalom hírére március 24-én Balassagyarmaton összeülő megyei közgyűlés Batthyány rendelete értelmében intézkedett a „polgári őrsereg" megalakításáról 200 lovas és 800 gyalogos kiállításáról hozott határozatot. 2 Ennek eredményeként április folyamán nemzetőrség alakult a megyeszékhelyen, Szécsényben, Füleken, Szirákon és Kékkőn. 3 Összlétszáma 562 főt tett ki. 4 A spontán szervezkedést április utolsó harmadában a „hivatalos" szervezés váltotta föl. Az uralkodó által jóváhagyott törvények, konkrétan a XXII. te. alapján Batthyány, illetve az általa létrehozott és közvetlen irányítása alatt álló Országos Nemzetőri Haditanács megkezdte a nemzetőrség országos kiépítését. A megyék utasítást kaptak a nemzetőri szolgálatra kötelezettek összeírására. Ez azt jelentette, hogy falvanként és városonként minden olyan 20-25 év közötti férfi lakost jegyzékbe kellett venni, aki meghatározott vagyonnal, vagy évi jövedelemmel rendelkezett. Az összeírás Nógrád megyében augusztus végén fejeződött be, az Országos Nemzetőri Haditanácshoz felterjesztett kimutatás szerint a megyében 7693 nemzetőrt írtak össze. 5 Szervezetileg ez 22 gyalogos századot jelentett. 6 őrnagy-parancsnokává Batthyány előterjesztésére a nádor augusztus 3-án Freyburg Lajost ne3 35