Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Muzeológia - Praznovszky Mihály: A város és múzeuma

XI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MUZEUMOK ÉVKÖNYVE 1985 MUZEOLÓGIA MUSEOLOGIE A város és múzeuma Praznovszky Mihály Felolvasó ülésünk alkalma, célja, hogy a Nógrádi Sándor Múzeum fennállásának 25. évfordulóján azzal lépjünk a közönség elé, amit a múzeum kollektívája az eltelt negyedszázadban vállalt feladataként teljesített. Az alapítók közül senki nincs már a mai dolgozók között. Egy részük nyugdíjas, más részük más pályákon dolgozik ma is aktívan. Az első üdvözletnek tehát ők a címzettjei, akik Salgótarján város első múzeumát létrehozták, megalapozták. S ugyancsak köszöntsük azokat, akik hoszszabb-rövidebb időt töltöttek a múzeumban ez idő alatt lett légyen bármilyen is beosztásuk a feladatok végzésében. Sok ember sokszínű munkája nyomán alakult ki mára intézményünk sajátos arculata. Végezetül köszöntenünk kell az állami és pártvezetés képviselőit, akik személyükben képviselik azt a gondolatot, amelynek révén a város múzeuma egyáltalán megszületett és fejlődhetett. Gyakorlatilag ma egy aránylag rövid idő felidézésére vállalkozunk. Kérdés, hogy valóban rövid idő-e ez a 25 év ? Ennyi idő alatt egy generáció nő fel, illeszkedik be a társadalomba, alapít családot, jut el a neki rendeltetett helyére, teljesítőképessége, teljesítménye felfelé ívelő szakaszban van. De egy ilyen korú ember még nem ünnepli önmagát, elfogadja az életet s hozzáadja mindazt, ami felkészültségéből, tehetségéből adódik. Mi sem kívántunk másként emlékezni egész évben erre az évfordulóra. Úgy vélem, valamennyiünknek elege volt a kétes értékű és hatású jubileumi programokból. Programjaink, rendezvényeink a negyedszázados emlékezéshez csatlakozva szerények, mértéktartóak és folyamatosak voltak. Inkább azt néztük, s tettük, ami előre visz, ami a fejlődésünket segítheti. Éppen ezért azt is nehéz megmondani mi a mai programunk neve. Felolvasó ülés, konferencia, előadássorozat. Szerintem bemutatkozás, amelynek során - remélhetőleg - intézményünk muzeológusai olyan ismereteket közölnek, amelyek valamilyen szempontból nóvumot jelentenek. Az első kérdés amire ki kell térnünk, az a város ós a múzeum kapcsolata. Kell-e vajon egy városnak múzeum ? - tehetjük fel a meghökkentő kérdést. Űgy tűnik a kérdés jogos, hiszen Salgótarjánban 1959-ig nem volt múzeumi gyűjtemény. Pedig a város már 1922-től viselte ezt a megtisztelő címet, egészen jól megélt múzeum nélkül. Persze azért ez így nem teljesen igaz. Közismert tény Salgótarján belső, városi életének széttagoltsága 1945 előtt. Szótdarabolt, az ipari üzemek által mesterségesen elválasztott egységekből állt. Lakói is ilyen mikroközösségekben éltek. Személyükben, sorsukban különleges létet hordoztak: hajdani monarchia-emlékeket, többnyelvűséget, egyéni órdekkötődést a gyárhoz stb. Ugyanakkor nem volt kulturális identitásuk s így nem volt nemzeti identitásuk 341