Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - Molnár Pál: Tudományművelés Nógrád megyében a felszabadulás után

előadók között találjuk Apró Antalt, Kádár Jánost, Molnár Eriket, Rákosi Mátyást, Révai Józsefet és Szőnyi Tibort. 1945 nyarán már megindult a pártiskolai rendszerű képzés is. Az első tanfolyamok kéthetesek voltak. 1946-tól már háromhetes iskolák működtek különböző járási székhelyeken, bányaipari központokban. 1947-től a reszortfelelősök képzése került előtérbe. Balassagyarmaton 1949-ben indítottak pártiskolai képzést. 1951-ben az MDP Központi Vezetősége úgy döntött, hogy a következő években 4 hetes és 3 hónapos időtartammal működjenek a pártiskolák. Az 1956-os ellenforradalom rövid időre szakította csak félbe a pártiskolai képzést. 1957 őszén újból megindult a munka. A hallgatók beiskolázása Heves megyével együtt történt egészen 1967-ig. Az 1969-1970-es oktatási évtől 5 hónapos, az 1977/78-as tanévtől pedig 1 éves pártiskolai képzés kezdődött. A pártiskolai oktatás mellett 1959-ben megindult a Marxista-Leninista Esti Egyetem 3 éves kurzusa. Egy rövid ideig a két intézmény külön irányítás alá tartozott, majd 1967-től a megye önálló kezdeményezésére a két intézményt összevonták, így jött létre a megyei Oktatási Igazgatóság, amelynek keretében a későbbiek folyamán államvizsga letételére jogosító szakosított tanfolyamok indultak. Az intézmény a hetvenes években már a megyei propagandistaképzés felelőse lett, amelynek tevékenységében fontos kultúrmissziós szerepet töltöttek be a járási székhelyeken létrehozott tagozatok. A munka tartalmi gazdagodását jelentette a marxizmus három alkotó elemének alapos tanulmányozása mellett a tematikai gazdagodás. Olyan témák kerültek földolgozásra, mint a fejlett szocializmus, a hatalom és demokrácia, a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus kérdései, a marxista világnézet és a dialektikus gondolkodásmódra nevelés, a történelemszemlélet kialakítása. Arra is lehetőséget biztosítottak, hogy speciális tanfolyamokon oktassák a gazdaságpolitika, művelődéspolitika, etika, valláskritika, szociológia, nemzetközi és magyar munkásmozgalom története időszerű kérdéseit. Az MSZMP Nógrád megyei Oktatási Igazgatóságán folyó képzés alapvetően helyesen oldotta meg a marxizmus-leninizmus terjesztését, sőt a történettudomány és más tudományágak területén a műhelymunka és módszertani központ szerepét is betöltötte, illetve betölti. A TIT megyei és városi szervezetei, az üzemi alapszervezetek és csoportok ugyancsak fontos szerepet játszanak a társadalomtudományok terjesztésében, adaptálásában. Eredményes munkásságukat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szinte valamennyi társadalomtudományi ágban növelték a rendezvények számát, a résztvevők körét. Különösen eredményesen fejlődött a munkásság közötti ismeretterjesztő tevékenység. Ebben jelentős szerepet vállaltak az üzemi TIT-szervezetek, a szakosztályoknak az országos választmánnyal, más megyékkel kialakult kapcsolatainak bővülése és intenzívebbé válása. A tudományos ismeretterjesztő munka hatókörét és hatékonyságát tovább növelné, ha újabb értelmiségi rétegeket tudna bekapcsolni, ha még szorosabbra fűzné kapcsolatait a társszervekkel, ha még inkább figyelembe venné a különböző társadalmi rétegek konkrét igényeit. Az is fontos lenne, hogy az 1971-es és 1973-as felmérések tapasztalatai alapján újabb hatásvizsgálatra kerüljön sor, fokozódjék a szakosztályok belső tudományos műhelymunkájának hatékonysága, s nagyobb gondot fordítsanak a módszertani kultúra fejlesztésére. A korszerű tudományos ismeretek közkinccsé tótelében - az oktató-nevelő munka maradéktalan ellátása mellett - fontos szerepe van a pedagógusoknak. A megyei tanács művelődésügyi osztálya, a pedagógus szakszervezet megyei bizottsága, a TIT pedagógiai szakosztálya, a módszertani kabinet és a nem eléggé rendszeresen működő Pedagógiai Társaság - a vonatkozó párthatározatok, tanácsi döntések, főhatósági 309