Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - Molnár Pál: Tudományművelés Nógrád megyében a felszabadulás után

sága által kiadott „Számvetés az MSZMP kongresszusa előtt" c. 1959. évi kiadvány és az 1960-ban közrebocsátott, képekkel is illusztrált „Életünk" c. kötet. A helytörténetírás fellendítését szolgálta a Salgótarjánban 1959-ben létesített Munkásmozgalmi Múzeum. A múzeum köré csoportosuló helytörténészek segítségével szerkesztette meg Dr. Gajzágó Aladár „A Salgótarjáni iparvidék" с ipartörténeti monográfiát, amely számos munkásmozgalmi településtörténeti adatot is tartalmaz. Az 1962-ben napvilágot látott könyv új adatokkal, összefüggésekkel mutatja be a nógrádi szénmedence kialakulását, fejlődését (felhasználva és támaszkodva Dzsida József 1943-ban megjelent kötetére). A még ugyanebben az évben Balassagyarmat központtal létesített megyei múzeumi szervezet már megyei szinten fogta össze és irányította a helytörténetírással foglalkozókat, adott szakmai ós módszertani útmutatásokat számukra. A múzeumi szervezet jó szervezőmunkája következtében 1963-tól Múzeumi füzetek sorozatot indított megyei és fővárosi szerzők tollából készült tanulmányok közlésére. Már 1963-ban megjelent Belitzky János: „Adatok a salgobányai bányászok életkörülményeihez 1871-1888. és 1898.", Belitzky János-Zólyomi József: „Nógrád megye múzeumai", valamint Jakab Sándor: „A Magyar Kommunista Párt Nógrád megyei szervezeteinek kialakulásáról és működéséről" szóló munkák. Az 1964-es esztendő még termékenyebb volt. Ez összefügg a Madách Imre halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekkel ós a fellendülő munkásmozgalmi kutatómunkával. 1964-ben jelentek meg a Miklós Róbert: Madách Imre csesztvei évei, Csukly László : Madách Imre élete és munkássága, Krizsán László : Dokumentumok Madách Imre élettörténetéhez с tanulmányok. Még ugyanebben az évben látott napvilágot Belitzky János : Schmidt bányaigazgató levelei és Nógrád megye közgyűlése és sajtója a munkásság és parasztság helyzetéről, Gazdag László : Nógrád megye térképei c. tanulmány. Az 1965-1969-es esztendők között - főleg a megyei monográfia megírására való felkészülés miatt - (1965-ben hozott az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága határozatot arról, hogy 4 kötetben meg kell írni Nógrád megye történetét a Honfoglalástól a szocializmus alapjai lerakásáig tartó időszakról - M. P.) valamelyest csökkent a kiadványok száma. 1965-ben jelent meg Molnár Pál : A salgótarjáni szénmedence munkásmozgalmai 1919-1932. ; Bartha Elemér-Kamarás József: A balassagyarmati kórház története, 1966-ban pedig Flórián Mária: Rimóc népviselete, Molnár Pál: Adatok a nemzeti és üzemi bizottságok Nógrád megyei tevékenységéről 1945-1946. c. munkája, 1967-ben Molnár Pál írt tanulmányt, Adatok a salgótarjáni Kohászati Üzemek történetéhez 1945-1965., 1968-ban pedig Gálfi Árpád foglalta össze Nógrádmarcal történetét, míg 1969-ben a megyébe visszaköltözött levéltár új igazgatója, Schneider Miklós írt ismertetőt Nógrád megye levéltára címmel. 1968-ban a salgótarjáni acélgyár fennállásának 100. évfordulója alkalmából írta meg Lizsnyánszky Antal, a gyár egykori főmérnöke néhány helytörténész közreműködésével „A Salgótarjáni Kohászati Üzemek 100 éve" с üzemtörténeti monográfiát. 1969-ben pedig népes szerzői gárda a szénbányászkodás 100 éves történetét foglalta össze. A hatvanas évtized utolsó éveinek, valamint a hetvenes esztendők elejének mindmáig legkiemelkedőbb produkciója született meg több évi kutató-feltáró munka eredményeként. 1969-ben, a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából megjelent a Szabó Béla-Horváth István szerzőpáros produktumaként Nógrád megye történetét 1849-1919 között tárgyaló kötete. Az eredetileg is tervezett 4 kötet közül azért 303