Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)
Közlemények - Molnár Pál: Tudományművelés Nógrád megyében a felszabadulás után
jelent meg elsőként ez időszakot magába foglaló mű, mert ennek a már előbbiekben jelzett aktualitása volt és a szerzők lépést is tudtak tartani a határidővel. 1970-ben jelent meg a Nógrád megye 1919-1944 közötti történetét bemutató kötet Molnár Pál és Szomszéd Imre tollából. A tervezett határidőn túl készült el Jakab Sándor: Nógrád megye története 1945-1962, valamint Belitzky János: Nógrád megye története 1896-tól 1949-ig című kötete. A máig jelentősnek s minden korábbi vállalkozásnál színvonalasabbnak, objektívebbnek, igényesebbnek, komplexebbnek tartott monográfia természetesen - a rendelkezésre álló rövid idő miatt, továbbá e téren gyakorlott történetírók hiánya következtében, nem kevésbé amiatt, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő számú és értékű résztanulmányok, forráskiadványok, feldolgozások - nem lehetett teljes. Mégis a megye helytörténészeinek legnagyobb vállalkozása volt, amelyben élvezték a megyei pártbizottság és a megyei tanács segítségét, a megyei és országos közgyűjtemények aktív támogatását. Nem egy esetben szinte a monográfia írásával párhuzamosan készültek részmunkák, kisegítő tanulmányok, amelyek az íráshoz nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak. A vállalkozás azért is volt eredményes, mert olyan országos hírű történészeket sikerült megnyerni, mint a megyéből elszármazott, az egész munka irányítását, szerkesztését végző Dr. Balogh Sándor egyetemi tanár. A felkért lektorok, szerkesztő bizottsági tagok között találjuk Pamlényi Ervint, a Századok akkori felelős szerkesztőjét, továbbá Molnár József egyetemi adjunktust, Trócsányi Zsolt, Kirschner Béla, Simon Péter, Incze Miklós, Ságvári Ágnes, Birta István történészeket, az adott korszak kiváló kutatóit. Az MSZMP Politikai Bizottsága által 1969-ben hozott Tudománypolitikai Irányelvek alapján készült megyei intézkedési terv - az intenzív szakasz követelményeinek megfelelően - számolt a megyei sajátosságokkal éppúgy, mint az országos fejlődés igényével. Az 1970-ben hozott megyei párt VB határozat - elismerve a megyei helytörténeti tevékenység eddigi eredményeit - arra ösztönözte a kutatókat, hogy fokozottabban vegyenek részt a regionális tudományművelésben, illetve, hogy az eddiginél jobban kapcsolódjanak az országos kutatási témákhoz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy fokozottabban vegyenek részt országos konferenciákon és a megyében is szervezni kell ilyeneket. Fő feladatként a már kimunkált és bevált tudományos eredmények adaptációjára hívta fel a figyelmet. Már az utóbbi igénynek is eleget téve rendezték meg 1964-ben a Madách emlékülést, 1968-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémiai rendezésben az üzemtörténeti vándorgyűlést Salgótarjánban. Ugyanitt került megrendezésre 1972-ben, Salgótarján várossá nyilvánításának 50. évfordulója alkalmából településtörténeti tudományos konferencia. Még ebben az évben - elismerve a munkásmozgalom-kutatás addigi eredményeit - a Művelődésügyi Minisztérium Salgótarjánban rendezte meg az új- és legújabb korral foglalkozó történészek szakmai továbbképzését. Ugyancsak Salgótarjánban került megrendezésre Heves megyével közösen a nagy történelmi évfordulók keretében művelődéstörténeti konferencia. Felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából két jelentős országos tanácskozásnak adott helyet, továbbá a helyi kutatóknak újabb szereplési lehetőséget Salgótarján. 1975-ben került sor az MSZMP Központi Bizottsága és Nógrád megyei Bizottsága rendezésében a megyei oktatási igazgatóságok országos konferenciájára, amely az 1945-től eltelt időszak tudományos elemzését tűzte ki célul. A helyi kutatók is szóhoz jutottak. Bandur Károly : A párt tömegkapcsolatainak alakulása 1957-1962 között, Molnár Pál pedig A helytörténeti kutatások felhasználása a magyar munkásmozgalom tanításában címmel tartott előadást. Ugyanebben az 304
