Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - Molnár Pál: Tudományművelés Nógrád megyében a felszabadulás után

XI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1985 KÖZLEMÉNYEK MITTEILUNGE

N Tudományművelés Nógrád megyében a felszabadulás után (Különös tekintettel a helytörténeti és társadalomtudományi munkásságra) Molnár Pál A tudományos-publikációs tevékenység Nógrád megyében nem nagy múltra tekinthet vissza. A felszabadulás előtt a városias fejlődés stagnálása következményeként, a felsőoktatási intézmények, alkotóműhelyek hiánya miatt nem jött létre a megye tudományos-kulturális központja. A középiskolák száma - beleértve a középfokúnak minősített polgári iskolákat is - 1938-ban mindössze hat volt. Ha hozzávesszük az 1938-ban Magyarországhoz csatolt területeket is és az 1939-ben létesített salgótarjáni kereskedelmi iskolát (kezdetben felsőkereskedelmi, majd kereskedelmi középiskolát) még mindig tíz alatti a középiskolák száma. Tudományos tevékenységet elsősorban a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium, a salgótarjáni Chorin Ferenc Reálgimnázium és a már említett kereskedelmi iskola tanári karának tevékenységében fedezhetünk fel. Részben belőlük, s bizonyos vonatkozásban az általuk irányított iskolai önképzőkörök tagjaiból és más értelmiségi csoportokból alakultak a különböző tudományos társaságok, egyes - a tudományt pártoló - nagybirtokosok magánkezdeményezéseként. A Balassa Bálint, Mikszáth Kálmán, Madách Imre stb. társaságok keretében elsősorban kultúraközvetítő, önképző és társasági élet folyt. A tudományos tevékenységben - főleg a tudományos eredmények közvetítésében, a feltárt tapasztalatok közkinccsé tételében - számottevő szerepet töltött be a Bányász-Kohász Egyesület helyi csoportja. A tárgyi kultúra gyűjtésében és a Palóc Múzeum anyagi alapjainak megteremtésében különleges szerepet kapott a Nógrád megyei Múzeumi Társulat. A felszabadulást követően az újjáépítés, a politikai harcok, a népi hatalom megteremtéséért folytatott küzdelem szükségszerűen a politikai kérdésekre irányította a figyelmet. Természetesen a kultúra és a tudomány is a népi demokratikus forradalom győzelméért folytatott harc eszközei és színterei voltak. Mindez azonban egyáltalán nem jelentette azt, hogy a permanens átalakulás ne igényelje mindenekelőtt a társadalomtudományok segítségét. A legnagyobb figyelem az eszmei-politikai tisztázódás felé irányult. A 25 éves ellenforradalmi rendszer nacionalista-soviniszta, irredenta és revíziós politikája Nógrád megyében a határ közelsége miatt még nagyobb károkat okozott, mint országosan. A nép nevelői, az MKP aktivistái, szakszervezeti és ifjúsági vezetők, demokratikus érzelmű pedagógusok segítettek megvilágítani a dolgozó osztályok függetlenségi, demokratikus és szocialista mozgalmainak lényegét, tisztázni az antifasiszta harc és háborúellenes tevékenység szerepét, jelentőségét. 301