Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - Molnár Pál: Tudományművelés Nógrád megyében a felszabadulás után

Ez utóbbi feladatot nagyon jól szolgálta Révai Józsefnek „A Magyar partizánok a salgótarjáni szénmedencében" c. 1945-ös kiadású munkája. Sándor Pál, Rudas László és mások a pedagógus szakszervezet által szervezett ideológiai továbbképzéseken adtak elméleti alapot Salgótarjánban, Balassagyarmaton és más járási székhelyeken a dialektikus és történelmi materializmus eszméinek befogadásához, közvetítéséhez. Az 1948-ban megtartott centenáriumi megemlékezések segítették a magyar nemzet története fontos állomásának méltó, marxista alapokon történő megismerésében. A proletárdiktatúra győzelmét követő években Nógrád megyében is az első hároméves terv idő előtti teljesítése, majd a felemelt irányszámú ötéves terv végrehajtása, a nehézipar megteremtése állt a feladatok homlokterében. A kulturális nevelőmunkától, kultúragitációtól is közvetlen termelési eredményeket vártak. Nem csoda, hogy az ötvenes évek elején megjelentetett „A nógrádi bányászok élete a Horthy-rendszer alatt" c. első helytörténeti füzetecske is azt a célt szolgálta, hogy a salgótarjáni iparmedence gazdag munkásmozgalmi hagyományainak 1919-1944 közötti időszaka vázlatos feldolgozása a jelen, szocialista építés kezdeti periódusának konkrét napi feladatait segítse megoldani. Az 1926-os éhsógmenet, és az 1929-es négy hétig tartó sztrájk eseményeinek leírásától, a bányászok nyomorúságos életének meglehetősen propagandisztikus ábrázolásától hősies helytállást vártak a termelés frontján. A Tanácsköztársaság győzelmének 35. évfordulója alkalmából készített Rákosi Mátyás Salgótarjánban c. brossura ugyancsak direkt politikai célt szolgált. A tanulmány nagy vonalakban képet ad a hősies salgótarjáni védelmi harcokról, a bányászok, gyári munkások heroikus helytállásáról, de a fő figyelmet Rákosi Mátyás helyi szereplésének kidomborítására fordítja. A szocialista építés kezdeti időszakára, a személyi kultuszra, a törvénysértésekre, a szektás-dogmatikus hibák eluralkodására jellemző módon, a rendszer céljainak megfelelően gondosan mellőzi Kun Béla salgótarjáni szereplésének adatait, azokat a lényeges momentumokat, amelyek az első proletárdiktatúra vezető alakjának tevékenységét fémjelzik a párt létrehozásában, a proletárdiktatúra kiépítésében, védelmében. A szécsényi országgyűlés 250. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezés 1955-ben már számos ponton túlmutatott a direkt politizáláson. Jakab Sándornak a Palócföldben megjelent írása pedig a történeti hűségnek megfelelően mutatja be Rákóczi törekvését a széles nemzeti egységfront megteremtésére. Az 1956-os ellenforradalom leverése, a gyors szocialista konszolidáció, a néphatalom megerősödése, a párt helyes marxista-leninista politikája lehetővé tette, hogy az ötvenes évek elején keletkezett szektás-dogmatikus torzításokat, a személyi kultusz okozta károkat felszámolják. Az ideológiai-kulturális életben viszonylag később következett be az eszmei tisztulás. Az SZKP XX. kongresszusának hatása, az MSZMP Művelődéspolitikai Irányelveinek megjelenése és feldolgozása kedvezően hatott a kulturális-tudományos tevékenységre. Már a dicsőséges Tanácsköztársaság 40. évfordulójára való felkészülés jegyében született meg 1959-ben Gutter József és Hrabecz József összeállítása „Képek Nógrád megye ifjúságának forradalmi hagyományaiból" с munkája, valamint Dr. Gajzágó Aladár és Posta István közreműködésével „A nógrádi szénmedence az októberi forradalom és a Tanácsköztársaság idején" с feldolgozás kéziratban. Még ugyanekkor látott napvilágot egy szűk szerzői gárda munkájának termékeként a „Balassagyarmat a Tanácsköztársaság idején" című, Budapesten nyomtatott füzet. Számos helyismereti adatot, összefüggést tárt fel az MSZMP Nógrád megyei Bizott302