Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - L. Kecskés András: Lanttabulatúra – virágének

4. LEO SCHRADE : Das Problem der Lautentabulatur-Übertragung с. tanulmányában válaszol Gombosi Ottónak azon cikkére (1929, ZfM XIV., 186.1.), melyben megbírálja a Milan-kiadásról készített recenziót (Paul Hamburger) (ZfmW XII. 152.). A vitát — ideiglenesen — GOMBOSI OTTÓ Kleine Beitrage cikke zárja le. (ZfMW 1934/X. 497—498.) 5. Űj Zenei Szemle Budapest 1952/3 11—12. 6. Szabolcsi Bence első kiadásáról a cikk írója nem tesz említést. 7. Más dúr dallammal már 1568—(1535 ?) tían megjelent a Berkreien sorozatban. Berkreien, (Bergreihez, bergkreien, bergreyen) világi tánceredetéről szóló cikkel lásd: Dr. Hugo Reimenn Musik-Lexikon. Leipzig 1882. 95.1. vö. még MGG1 (Gudewill), Zenei Lexikon, Budapest, 1965. 233.1. 8. Benkő tévesen ezt a művet jelöli meg, mint a Schlemmer legkorábbi forrását, majd egy elírt évszám is olvasható ugyanitt, miszerint a G. Förster Liederbuch elé az 1549-es évszámot teszi, hová inkább az 1540-es keltezés illenék, (lásd: Lilienkron: Deutschee Leben im Volkslied um 1530, Berlin—

Stuttgart, 1884. No. 69, 217.1.) A Schlemmer a G. Förster féle Ein Auszug gute und alter neuen teutscher Lieder (Nürnberg, 1540.) II. kötetében No. 57. alatt található. A III. kötetet 1549-ben adták ki. A Schlemmer ebben nem található. 9. Szabolcsi és Benkő tévesen, spanyol táncot látnak benne. 10. Lásd.: G. A. CASTELLIONE: Intabulatura de Leuto 1536: Salterallo ditto el Burato. PIERRE PHALESE: Lövener Tanzbuch (1571); Butare gaillarde Lucullentum Musicum (1568); BURATO JOANNES PACOLONI: Longe Elegantissima Exelentissimi Musici (1564): El Burato. 11* HOWARD MAYER BROWN: Instrumental Music before 1600 Cambridge, 1965-ben megjelent bibilográfiájában a többi Burato lelőhelye is megtalálható. 12. CSOMASZ TÓTH KÁLMÁN: A humanista metrikus dallamok Magyarországon. Budapest, 1976. 228.1. 13. Ua. 330.1. 14. Űj kiadásban és átírásban lásd: Rudolf Flotzínger: Das Lautenbüchlein des Jacob Thurner (Graz, 1971.). 15. Martialis Liber X. No. XL VI. 16. Tranostius zenei tételei (1969) CSOMASZ TÓTH KÁLMÁN: A humanista metrikus dallamok Magyarországon, Budapest, 1967. 235.1. XII-es számmal jelölt óda kétsoros zenei anyagával kis eltéréssel; más szöveggel (Grates nunc etc.) összevethető. 17. SZABOLCSI BENCE: Adalékok a régi magyar „metrikus" énekek történetéhez (HK 1928.101—114.1.), vagy Die metrische Odensammlung des Janus Honterus (ZSfMW 13. Jg. 1930—1931., 338—340.1.). 18. Lásd még Ludwig Senf 1 kettősénekét (Doppellied) az О Elslein és a Es taget vor dem Walde (Nürnberg, 1554.) és а Scola Cantorum (Budapest, 1976.) 21. oldalán levő О rosa bella és az In feuers hitz XV. századi ismeretlen szerző müvét. 19. Régi Magyar Költők Tára XVII. század (2. 392.1.) KARDOS TIBOR: Középkori kultúra, középkori költészet, Budapest, 1941. 82—86. VARGYAS LAJOS: A magyar népballada és Európa, Budapest, 1976. 64—69. 20. LEGÁNY DEZSÓ: A magyar zene krónikája, Budapest, 1962. 50.1. 21. TAKÁTS SÁNDOR: Rajzok a török világból I., 1915. 429—435.1. 21. HOLUB JÓZSEF: Istvánffy Miklós Históriája hadtörténeti szempontból, Szekszárd, 1909. 152.1. 22. SZABOLCSI BENCE: Adatok a XVI—XVII. század magyar irodalom és zenetörténetéhez, Űj Zenei Szemle. 1952/3. 11—12.1. 23. NICOLAUS SCHMALL: Lautten Tabulatur (16lf). A prágai Egyetemi Könyvtár tulajdona. Facsimile kiadás: Jiri Tichota Prága, 1969. Editio Cimelie Bohemica, VIII. 24. GERÉZDI RÁBÁN: A magyar világi líra kezdetei. A virágének, Budapest, 1962. 266.1. 288