Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Jakus Lajos: Szécsény prókátora Buday Bornemissza Bolgár Pál

Csány ; puszta : Szullan, Csazlar, Murcz Kall, Kőfalu, mely határos Solt helységgel és Kiskőrös puszta Soltból. Egész rác falvai Bács megyében: Prekonits, Radonits, Tótháza, Nagy Györgyin, Malteövits, Nadaly, Hulicza, Oblicza, Billa Blata, Szylvas, Botra, Pokolkő, Obornicza, Vámtelök, Doroskó, Pessér, Csemeny, Nagycsicsó, Vastorok és Terusith. Összesen 3 falu a 20 rác telepen kívül és 22 puszta. A felsoroltak közt nem szerepelnek a felesége, Toldy Kata után örökölt jószágok. Az 1661-ben készült végrendeletében csak ezeknek jövedelméről és saját rác faluiról intézkedik. A Pest, Pilis és Solt megyében felsorolt helységeket, pusztákat közben átadta lányainak, ezek később mind a Wattay család tulajdonába kerülnek. Buday Pál, amíg hozományul nem adta lányainak a saját szerzeményét képező pusztákat, többnek jövedelméről feljegyzések maradtak veje, Wattay Pál 1680 körüli birtokösszeírásában:

71 Szentlőrinc, Gubacs, Soroksár, Péteri és Vány pusztát az alsónémediek bérlik, árendájuk 25 tallér, 4 bagarjával bélelt csizma, 5 papucs kapcástól, 4 oka füge, 4 oka mazsolaszőlő, 4 oka rizskása és sajtok. Oszlárt az úriak bérlik : 8 forint készpénz, 1 vég aba, 2 oka rizskása ; három úri lakos külön fizet 5 forintot, 2 vég abaposztót, 2 pár szandált, 2 dézsa túrót. Boronyt Pilis megyében az óbudaiak bérlik 12 forint készpénz, 4 vég „nitra varrni való pamut" ellenében. Murc bérlete 2 tallér, ezért a bátyaiak fizetik. Kiskőrös legelője és erdeje 13 tallért jövedelmez, Csány, Csongrád megyei faluról említettük, hogy amikor a rácok elhagyták, 20 tallérért kiadta két kecskeméti bérlőnek. Egyébként bére Wattay birtokában 8 tallér, 8 pozsár, 10 sing vászon, két aba. A rác faluk, puszták alig jövedelmezhettek valamit, de azt is, ha meghozták, megnyugtató volt Buday Pál számára, mert azzal tudomásul vette, hogy más nem háborgatta birtokát. A későbbi években is számtalanszor megismétlődött háborgatása a Bács megyei rácoknak, de Nógrád megye őrségeinek katonái Wattay rác falvait békén hagyták. Buday Bornemisza Bolgár Pál végrendeletében, gazdaságának felsorolásában elsőben szól házáról, melyet istállójával és hozzátartozó „igasságival" hagyja második feleségére Eridrik Zsuzsannára holtáig és annak fiára Tallosy Ferencre. Felesége halála után lányai tegyenek le Tallósynak 200 forintot, s a ház szálljon rájuk. Szécsényben Buday Pál házán Lipthay István vicekapitány 1656-ban hatalmaskodást követett el, vagyonát „prédálta", 3000 forint kárt okozva neki. Állítólag Budayt elfogatta és bezáratta. Wesselényi Ferenc nádor az ügyet a garamszentbenedeki konventhez tette át.

72 (König Kelemen állításával szemben kételkedünk abban, hogy Buday Pál helyettes alispánt Lithay merte volna elfogatni és bezáratni.) Nógrád megyében hót helyen sorol fel jószágot. Legnagyobb lehetett Szécsénytől ÉNY-ra, az Ipolyon túl, Óváron. Mivel felesége és fia „pénze is vagyon rajta jó részént" az ottvaló szőlejével együtt hagyja nekik. Jobbágyairól és itt egyről Csecsénél emlékezik. Náluk lábas marhái és kölcsönadott pénzéről rendelkezik, „azokat szedgyék megh tölök és az hova illik fizessék oda." Gabonából itt tárolt három veremben búzát, egyben árpát. Ebből 80 kilót feleségének rendel. Szécsénytől délre, a szomszédos Lócban négy ökréről és teheneiről úgy rendelkezik, hogy „vegyék el tőlök és adgyák el" ; 12 vagy 16 disznóból négyet feleségének juttassanak, a többit osszák kétfelé. Dél-Nógrádban Haláp, Herencsény, Csecse és Gede falvakban a kiadott tehenekről rendelkezik. Említi itteni adósságait is, mindkettőt felesége jól tudja. Ezeket mind pénzzé tévén, fizessék oda, „az hova szükséges légyen." Óváron 12 köpü méhet hagy feleségének, Csecsén két, Halápon tíz és Herencsényben négy köpüt gyermekei öröklik. Ezen vidékről a török összeírások hasonlóan 25