Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Zólyomi József: Pásztorok az Észak-Cserhát falvaiban

és egy süldőt adtak.

137 Fentebb már szóltunk arról, hogy az uradalmak a pásztoroknak és az uradalomban alkalmazott más cselédeknek is különböző ruhadarabokat adtak éves convencióba. A pöstyéni uradalom 1751-ben felfogadott számadó kondásának convenciója az alábbi volt : készpénz 9 forint, 12 kila búza, szűr, ködmön, nadrág, süveg, félbőr bocskor, egy pár bőrkapca, fél kősó, lencse, borsó, kása, túró, mindegyikből egy-egy negyedrész, kétesztendos ártány szalonnának, két szita kender, egy szekér széna. A melléje felfogadott bojtár ugyanezt a bért kapta, csupán egy szopós malaccal egészítették ki a jövedelmét az ellesi feladatok ellátásáért. A csordás bérét egy marha teleltetessel egészítették ki.

138 Sréter János cserhátsurányi földbirtokos 1795-ben felfogadta Mikula Mátyást felesjuhásznak. „Esztendőbéli füzetest ígértem 24 Rforintot, 24 kila Rozst, őszi vetést két kilát, eleséget más fél kilát, és Kukoritza alá Kertet, minden juhra egy font sót, két bárányt egy juh számba számlálván. Az ő kötelességek lészen minden juhtól egy itze olvasztott vajat, tíz juhtól egy mázsa túrót ki állítani, mind vajnak, mind túrónak s nem Különben tavaszi bárány és őszi gyapjúnak fele az Uraságé, fele az övék lészen, s hasonló képen három Esztendő múlva a mostani Juhnak s jövendőbéli szaporodásának fele az Uraságé, fele nevezett juhászé lészen."

139 A falusi gazdák által felfogadott pásztorok első szerződését 1812-ből ismerjük. Nézsa község lakói a juhpásztor esztendőbéli bérét az alábbiak szerint állapították meg : 23 kila rozs, 30 forint, 1 kila eleség, fél kila alá való kender és annyi kukorica alá való föld felszántva, 32 darab juh teleltetés.

140 A balassagyarmati gazdák a lópásztorral úgy állapodtak meg 1814-ben, hogy „minden csikótól, mely egész esztendő által eleibe jár, fizetése lészen: negyed kila rozs, egy kenyér, és három krajcár. Az öreglótól pedig, amely csak kikeletkor és őszkor eleibe hajtatik ennek fele, úgymint nyolcad kila rozs, másfél krajcár és fél kenyér."

141 A Majthényi uradalomban alkalmazott kondás egy évi kommenciója 16 forint készpénz, 17 kila gabona, 80 icce eleség, 4 icce vaj, 25 font só, 25 font túró, 20 font hús, 5 pár bocskor, két szekér fa volt, sertés teleltetés 3 darab. A lovásznak 24 forint készpénzt, egy pár nadrágot, egy pár csizmát, két pár fehér ruhát adtak. Orovecz Mihály számadó juhász éves kommenciójába kapott 30 forint készpénzt, 30 kila rozsot, 96 icce eleséget, 2 kila alá való földet őszi vetésnek, 35 font sót, 2 szekér fát, 45 darab juhteleltetést. Urbán Mártont a Nógrádmarcal mellett fekvő Söj-pusztán megfogadták kondásnak és csordásnak 1832-ben. Bére mint a kondásnak 12 forint és 12 kila rozs, mint csordásnak egy tehéntől fél kila rozs, 12 krajcár, minden darab öregsertéstől és tehéntől egy-egy étel és egy-egy kenyér volt. Az uradalomtól még külön kapott egy pár csizmát és egy kila búzát.

142 A balassagyarmati gazdák 1846-ban Dalmer Jánost bízták meg a tinók és csikók őrzésével. Minden tinó után negyed kila rozst, egy kenyeret, 3 krajcárt, minden csikó után fél kila rozst, egy kenyeret és 12 krajcárt kapott. A kondásnak egy ögerszám sertésért 12 icce búza, fél kenyér, három krajcár fizetés járt: „. . . számolódik pedig minden egyéves sertés öregszámba, Karátsonyi malacz kettő és Pünkösdi malacz három darabb egy öregszámba . . ."

143 A becskei kondás 1864-ben minden öregszámtól kapott negyed kila rozsért, egy icce eleségért, félkenyérért és 4 krajcárért volt köteles leghívebben szolgálni. Az 1882. évre kondásnak és tehénpásztornak felfogadott Parancz János „. . . fizetése lészen minden öreg sertés után 1/4 kila rozs, fél kenyér, 10 krajcár bocskorpénz, és egy itze eleség, valamint minden tehén után ki tavaszkor kihajtja 1/2 kila rozs, 10 krajcár, fél kenyér, 1 icze eleség, akik pedig csak aratás után hajtják ki, azok minden tehén után 1/4 kila rozsot fog kapni és 10 krajcár pénzt, fél kenyeret, 1 itze eleség, valamint tartozik a kanász alkalmatos kant tartani."

144 252