Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Zólyomi József: Pásztorok az Észak-Cserhát falvaiban

fekete vastag nyakravalója alá botsájtott tágas kötéssel és tsombókkal, világos kék már nem új nadrágja világos szőr Sinórral, botskorban, a botskorban bőr kapczát visel. . ."

109 Ugyancsak egy kondás leírását ismerjük 1786-ból, aki a sziráki erdőben makkoltató sertések mellől szökött meg: „Középszerű Termetű, ragyás, mint egy 26 esztendős szőke hajú, elől a haját ki hagyta hunczutkának a mint szokták nevezni, hosszú szűrt visel, Kondás Tarisznyát és fényes baltát."

110 A 18. század hetvenes éveitől a kék és fekete posztóból készült dolmány és süveg háttérbe szorult, helyét a kankó és a kalap foglalta el. A szécsenyi uradalomban az 1764-ben felfogadott kanász a süveg, a csuha, az öt pár bocskor és két pár vászony öltöző mellé már barátposztóból készült kankót és nadrágot kapott.

111 A mohorai székhellyel működő Majthényi uradalom lovászának a szűrön, nadrágon, csizmán kívül egy darab kankó és kalap is szerepel az 1806. évi szerződésében.

112 Lipták Mihály bakti-pusztai uradalmi juhásznak 1812-ben „egy vastag új szűr, egy viselt nagy kalap" is az ellopott ruhadarabok között volt.

113 A bujáki uradalmi sertéspásztor ünnepi öltözetéhez tartozhattak azok a ruhadarabok, mellyeket 1788-ban a szobában lévő ládájából elvittek: „. . . egy kék posztó lajbit fejir gombokkal, egy kék lajbit sárga gombokkal és kék zsinórral kicifrázva, egy kék három sor kék zsinórral kivarott nadrág . . ."

114 Nógrádverőce körözött kondása „szűrben és fejér ujjas lajbliban, azon alul kék tarka Sinórral lajbliban" szökött meg 1785-ben.

115 A pásztorok által viselt szúr - amelyet levéltári forrásaink legtöbbször csuhának neveznek - befenekelt ujjú volt, vagyis csak vállra vetve lehetett hordani. Pipás Imre berceli kanász 1843-ban a szúr ujjában „darabokra vágott szalonnát" tartott.

116 A héhalmi kanász 1845. április 22-én így vallott: „. . . midőn már nem messze voltak tőlem, ki kapván szúr ujjamból a pisztolt . . ,"

117 A szűrt elől a nyaknál szíj fogta össze. A szécsenyi csordás nyakából a csuhát csak úgy sikerült elvenni, hogy a csuha szíjjá eloldódott.

118 A jobbágyi lovászon kerek gallérú szűrt láttak a tanúk 1844-ben.

119 A szűrt vásárokon vették. Díszítéséről sajnos semmit nem árulnak el forrásaink.

120 A juhászok öltözetéhez tartozott a bunda. A varsányi uradalom juhászbojtárját 1833-ban „megzálogolván, egy 20 for-t érő bundáját erőszakkal elfoglalta." A tanú kihangsúlyozta, hogy a juhásznak „nem csuháját, hanem Bundáját vette légyen zálogul."

121 A hosszú szál gyapjúból készült bundát a fuvarosok, kereskedők is szívesen hordták magukkal. Egy fuvarozó turai (Pest megye) gazdának kocsijáról többek között egy juhászbundát is elloptak. 1770-ben.

122 A szécsenyi kereskedő holmijai között 1824-ben egy ócska juhászbunda szerepelt.

123 A pásztorok és a falusi gazdák öltözetéhez hozzátartozott a gyüsző, vagy derékszíj. Egy füleki gazda, aki 1784-ben az Alföldre deszkát fuvarozott, a törvény előtt azt vallotta: „. . . a Czigány utánnam orozva háturul meg ragadván a derekamon lévő három csatos gyüszőt, mind pinzemmel edgyütt Késsel le vágta . . ."

m A hollókői pásztornak 1791-ben a derekáról győszővel együtt levették a pénzt.

125 Az ecsegi kanásznak 1843-ban „. . . a bortul mélyen alvónak derék szíját ki kutatták, s abban 6 ezüst húszast találván . . ,"

126 A levéltári forrásokban található kárlisták alapján a pásztorok és családtagjaik öltözetéről további ismereteket szerezhetünk. Galesik János dolányi (Benczúrfalva) uradalmi juhásztól 1787-ben a következőket lopták el: „Három szoknyát, ketteje mór, egy pedig csipkés vászonbul, pruszlikot hármat, kettőt mórból, egyiket selyemből valót, kendőt hatot, egyike selyem, a többi Takáts szőtte volt, egy új két forintos csismát, egy Talléros Lajblit, nyakra valót, Bullyavászon Asszony fátyolt, patyolat előruhát (kötényt), egy gatyát, egy ujjatlan új inget."

127 A ribai (Ipolyszög) 249