Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)

két részre, a keleti és nyugati részre osztották fel. A keleti részhez tartozott (Salgótarján központtal) a salgótarjáni, a szécsényi járás és a sziráki járás egy része; a nyugati részhez (Balassagyarmat központtal) a balassagyarmati, a rétsági járás és a sziráki járás másik fele.

60 Alábbi, 1947 januárban keletkezett adatszolgáltatás már ennek a felosztásnak alapján készült. A salgótarjáni járásban működött 32 szervezet 2527 taggal, a szócsényiben 19 szervezet 711 taggal, a töredék sziráki járásban 7 szervezet 307 taggal, összesen 58 szervezet 3545 taggal. Ebből a 711 tagból a szécsényi MADISZ 62 tagot jelentett. A szécsényi járás 25 községéből 19 községben működött ekkor a MADISZ; a salgótarjáni járás majdnem minden községében olvashatjuk a jelentésben.

61 Szécsény községben 1946. október 1-én újjáalakult a MADISZ, elnöke Dropcsa László, titkár Sziklai Sándor, pénztáros Gyetvai Ferenc.

62 1945-1950 között még több ifjúsági szervezet, egyesület, érdekvédelmi szervezet működött Szécsényben is. így a Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom (SZÍT) a Szakszervezeti Tanács irányításával 1945-ben alakult szervezet az üzemi, munkásfiatalok, iparos tanulók érdekeinek védelmére. Tagsága aktívan részt vett az újjáépítés, a népi demokratikus átalakulás minden politikai, gazdasági, kulturális feladatának megvalósításában. A kommunista párt különösen ezen a szervezeten keresztül kívánta befolyását erősíteni a munkásifjúság körében. 1948-tól a MINSZ keretében mint a munkásifjúság rétegszerve tevékenykedett. 1950-ben beolvadt az akkor megalakított Dolgozó Ifjúság Szövetségébe (DISZ). A baloldali szociáldemokrata elveket valló ifjúság kezdeményezésére jött létre már 1945-ben a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM). A kommunista párt a munkás és a baloldali ifjúság egységét a MADISZ, a SZÍT és a SZIM együttműködésével kívánta megvalósítani. A két szervezetet (MADISZ, SZIM) azonban inkább a versengés, mint az együttműködés jellemezte, ami végső soron az ifjúság körében a baloldal befolyásának csökkenéséhez és a két munkáspárt közötti összeütközés szaporodásához vezetett. Szécsényben 1945. október 1-én alakult m.eg a SZIM, célul tűzve a munkásifjúság nevelését a fentebbiek szellemében. Elnök 1947-ben Mármarosi Pál, titkár Rádi Sándor, jegyző Czobor Pál, pénztárnok Lipthay Béla. A SZIM önállósága fokozatosan csökkenvén 1950-ben szintén beolvadt a DISZbe.

63 Egyéb bizottságok, szervezetek Az új élet megindításának, szervezésének egyik feltétele volt a háborús bűnösök, volt nyilasok, reakciósok felelősségre vonása, megbüntetése, szerepük megszüntetése az épülő új Magyarországban. Ennek megvalósításában is a kezdeményezők a nemzeti bizottságok voltak. Több helyen a rendelet megjelenése előtt már megkezdődött a nép igazságszolgáltatása. 1945. február 5-én lépett életbe a népbíráskodásról szóló 81/1945. ME. sz. rendelet, melyet módosított a május 1-én hatályba lépő 1440/1945. ME. sz. rendelet, mely kiterjesztette a háborús és népellenes bűnösök körét, a büntetés nemeit, módosította a népbírósági tanácsok összetételét ; az öt demokratikus párt küldöttei mellett helyet biztosított a szakszervezetek küldötteinek is. A rendeletek lehetőleg maradéktalan végrehajtására elsősorban a nemzeti bizottságok ügyeltek. Hasonló szerepük volt a nemzeti bizottságoknak az 1945. januárban a közalkalmazottak igazolásáról szóló 15/1945. ME. sz. és az ezt követő 77/1945. ME.sz. rendelet, 139