Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)

majd az ezeket kiegészítő 1080/1945. (V. 2.) ME. sz. rendelet esetében. Az igazoló bizottság szervezése - a rendelet értelmében -, ügymenetének ellenőrzése a területileg illetékes főispánra tartozott. Minden járásbírósági székhelyen egy-egy igazoló bizottságot kellett létesíteni, de szükség szerint többet is, és a járási székhelyen kívül is. (Ha a főispáni állás nem volt betöltve, a ráruházott teendők ellátása a nemzeti bizottság feladata.) A rendeletek azzal a helyes célkitűzéssel születtek, hogy alkalmazásuk folytán csak olyan emberek maradjanak az államapparátusban, akik alkalmasak arra, hogy a „demokratikus népi Magyarországban közszolgálatot teljesítsenek". A rendeleteknek az államhatalom részéről történő végrehajtásával a néphatalmi szervek azonban általában elégedetlenek voltak. A nemzeti bizottságok tevékenysége kiterjedt nemcsak a rendeletek végrehajtásának, hanem a jogszabályok érvényesülésének ellenőrzésére is; az igazolási eljárások siettetése, szigorítása tárgyában sokszor és sok helyen kellett közbelépniök. A kormány a nyugatra távozott személyek igazolására a 10/1946. (XII. 29.) ME. sz. rendelet értelmében külön igazoló bizottság felállítását írta elő. (Az említett rendeletek elsősorban az állami és törvényhatósági szolgálatban állókra vonatkoztak; sor került azonban más munkakörben dolgozók igazolására is.)

64 Nógrád-Hont megye alispánja 1945. február 7-én utasította a főszolgabírót az igazoló bizottságok létrehozására. Jeszenszky Miklós Szécsény megbízott jegyzője február 23-án nyújtotta be a község alkalmazottainak igazoló nyilatkozatát; igazolásukra áprilisban került sor. A szécsényi járási igazoló bizottság 1945. március 29-én alakult meg a pártok jelöltjeiből történt sorshúzás alapján. Elnök Bögözi Antal (MKP) ; tagjai : Jeszenszky Miklós (a szakszervezetek képviseletében), Radvánszky András, Gál Károly (FKGP), Prétor János, Vilimi András (SZDP), dr. Klein Sándor ügyvéd (jogiképesítésű tag), Pekarcsik Pál (érdekképviselet). Működését közvetlenül megalakulása után meg is kezdte. Dr. Deák Pál járási főjegyző 1945. július 20-án jelentette az alispánnak, hogy a községi alkalmazottak közül jelentése idejéig igazolt 86 fő, áthelyezésre ítélve 1 fő, folyamatban van 18 fő igazolása; súlyosabb ítélet nem született.

65 A 10/1946. ME. sz. rendelet alapján felállítandó külön igazoló bizottság tagjai : (a jelöltekből sorhúzás alapján kiválasztva) György Béla (MKP), Zsidai Pál (SZDP), Horváth János (FKGP), Horváth Ferenc (NPP), Rákóczy Sándor (PDP), Parditka János (szakszervezet), dr. Klein Sándor (jogi képviselet). Az 1946. május 1-én kelt és kihirdetése napján hatályba lépett 5000/1946. ME. sz. rendelet (V. 19.) felfüggesztette az igazolási eljárást, s 1946. szeptember 15-ével meg is szüntette. A rendelet az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében a közalkalmazottak létszámának csökkentését, az ún. „B-listázást" írta elő. Az elbocsátandó közalkalmazottak kijelölésére háromtagú bizottságot kellett felállítani.

66 Az 1945 augusztusában alakult Parasztszövetség vezetői a kisgazdapárti „centrum" soraiból kerültek ki ; holott a parasztság pártonkívüli érdekvédelmi szervének, a parasztegység megteremtőjének tüntették fel. Kérte a kisgazdapárt a kormánytól, „hogy a Parasztszövetséget, a parasztság egyetlen hatalmas gazdasági és kulturális szervezetét a szakszervezetekkel egyenlővé tegye." (- A kommunista párt ugyanakkor az újgazdák, szegényparasztok érdekvédelme, politikai támogatása céljából az UFOSZ létrehozását sürgette ; kommunista vezetéssel. -) Szervezeteik kiépítésére, a koalíciós pártok megnyerésére törekedtek. Szécsényben 1946 decemberében alakult meg a Parasztszövetség az országoshoz hasonló célkitűzéssel. Mint a parasztság érdekvédelmi szerve kért részt a közügyek