Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)

a tagok számát. Szécsényben az SZDP tagok száma 120, elnök Szedlák Lajos kazán" fűtő, titkár Prétor János útkaparó ; később járási titkár. Az 1946. II. félévi jelentés szerint már 46. a balassagyarmati járás 23 helységében működött szociáldemokrata párt, a szécsényi járásban 22 helységben, összesen 1516 taggal; ebből Szécsényben 200 volt a tagok száma. Megalakítandó volt még Szécsényfelfaluban és Hollókőn. 1946 végén a szécsényi járás min den helységében élt a szociáldemokrata párt.

39 Változatlanul fájó pontja volt az SZDP szécsényi járási VB-nek, hogy a B-listázásokat a megkérdezésük nélkül hajtották végre; - még a megyei szervezetet sem kérdezték meg. A kommunista-szociáldemokrata pártok közötti ellentétek megyei viszonylatban még élesebbé váltak az üzemi bizottsági választások során 1947 januárban - állapítja meg a megyebizottság titkára. A két párt közötti viszony nem kielégítő voltában szerepe volt a propagandának ; de az is tény, hogy a szociáldemokrata párt megyei, valamint Salgótarján városi és járási - jobboldalinak nevezett - vezetői magatartásának hatását a megye, a többi járás is megérezte. Feltehetően ez is közrejátszott, hogy a márciusi tagtoborzás, - a közigazgatási szakemberek mozgósítása ellenére -, nem hozta meg a várt eredményt. Peredi András járási titkár április 15-i jelentése szerint 119 fővel gyarapodott addig a taglétszám. Ebből 23 nő ; 19 ipari munkás, 1 földmunkás, 64 kisbirtokos, 4 kisiparos, 12 értelmiségi, 5 rendőr, 14 bányász. (A 23 nő közül 16 kisbirtokos, 7 értelmiségi) ; 26 pártszervezet működött a járásban.

40 A szociáldemokrata párt politikájának népszerűsítése, a taglétszám-, a közelgő választás esélyeinek növelése szepontjából nagy reményeket fűzött az egész megyei vezetőség a párt politikai hetilapjának, a Nógrádi Híreknek 1947. augusztus 1-i beindításához, amint ez a megyei titkár, Márkus Lajos által írt „Zászlónk" című vezércikkében is olvasható.

41 A demokratikus Magyarországért kívánt harcolni a koalíció többi pártja is, csak éppen más módon, más eszközökkel. A kisgazdapárt tevékenysége különösen 1946. második felétől kezdve élénkült Nógrád megye falvaiban. Igyekezett tevékenységének megnyerni a parasztság tömegeit, ami kommunista-ellenességével, ellenzékieskedésével átmenetileg sikerült is. A kisgazdapártnak becsületes, az ország érdekeit tekintő tagjai nem értettek egyet a köztársaság elleni összeesküvéssel. Érezhetővé vált, hogy a szécsényi járásban is gyengült a kisgazdapárt ereje. A kisgazdapárt Szécsény községi tevékenységére vonatkozóan elmondhatjuk, hogy valószínűleg ők sem. tudták kivonni magukat az általános politikai hatások alól. 1946 őszén elnök Sümegi János, társelnök Percze Pál, ügyvezető elnök Horváth János. Utóbbi 1948-ban a járási elnök tisztségét töltötte be. 1947-ben az elnök Percze Pál, 1948-tól vizsgált korszakunkban végig Sümegi János volt a kisgazdapárt elnöke.

42 A megyében, a járásban a parasztpárt taglétszáma bár növekedett, ereje, szerepe hasonlóképpen, mégis a legszerényebb, a legcsendesebb párt volt a koalíció idején. A szécsényi kisgazdapárt viszonylag jó kapcsolatot tudott kiépíteni a parasztpárttal, ami a vezetők személyi kapcsolatán, emberi magatartásán túl azzal is magyarázható, hogy a parasztság érdekét tartották szem előtt, ha nem is azonos úton közelítettek a közös érdekhez. A kommunista és a parasztpártnak sikerült leghamarabb a „közös nevező"-t, az együttműködést megtalálni; mindkét párt a szegényparasztok, az újgazdák érdekeit tartotta szem előtt. Együttműködésüket bizonyos fokig korlátozta az a körülmény, hogy a parasztpárt befolyása, ereje lassú ütemben növekedett a megyében. 134