Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)

A kisgazdapárt felbomlása idején sokan léptek át a parasztpártba ; - egyre több értelmiségi is -, 1947-ben a szécsényi parasztpárt elnöke Horváth Ferenc, titkára Rechtorik János.

43 Az 1947. évi országgyűlési választások küszöbére meglehetősen átrendeződtek a pártok, a néphatalmi szervek, tömegszervezetek az 1945-ös évhez, az indulás idejéhez viszonyítva. A nemzeti bizottságok létrehozásában, működésük irányításában, segítésében jelentős szerepük volt a koalíciós pártoknak, különösen a kommunista pártnak. A nemzeti bizottságok megalakításáról az 1945. január 4-én kiadott 14/1945. ME. sz. rendelet intézkedett, de a korábban felszabadított területeken ezek a néphatalmi szervek még a rendelet megjelenése előtt megalakultak. Létrejöttük időpontja, összetételük szerves összefüggésben volt az adott terület felszabadulásának idejével, a lakosság összetételével, politikai tájékozottságával. Kezdetben hatalmi, igazgatási feladatokat is elláttak; irányították a községek, városok életét a segítségükkel újjászervezett közigazgatási apparátussal együtt, illetve az első hónapokban részben nélkülük. Mozgósították a lakosságot a nehézségek leküzdésére, a mezőgazdasági munkák megindítására, a közellátás megszervezésére, a termelési, újjáépítési munkákra. Jelentős szerepük volt a földosztás-, a gazdasági élet megindításánál (hitel, vetőmag, igaerő szerzés, földigénylő-, termelési bizottságok megszervezése stb.,) De törődniök kellett szociális, egészségügyi feladatok ellátásával - „Nemzeti Segélyakció" megszervezése -, oktatási, kulturális gondok megoldásával, pl. iskolák helyreállítása, tanítás megkezdése stb.

44 Nógrád megyében 1945 első felében alakultak meg a nemzeti bizottságok. Tevékenységüket mindenütt a kezdeményezés, a szervezőkészség, a sokoldalúság, más szervekkel való együttműködés jellemezte. Munkájuk szinte az élet minden területére kiterjedt. A szécsényi járásban március 1-е és június 12-e között alakították meg a nemzeti bizottságokat. Újjáalakításukra mindössze szórvány adatokat ismerünk.

45 Szécsényben 1945. április 10-én alakult meg a nemzeti bizottság, elnöke dr. Szenes Pál ügyvéd. Tagjai, mivel akkor még csak ez a két párt működött, az MKP részéről : ítuzsonyi Jenő, Bögözi Antal, dr. Strömpel József, dr. Sándor László, az SZDP részéről: Prótor János, Kolosi Ferenc, dr. Dóra József, Oláh Pál budai, Végh József, tehát munkás, iparos, ügyvéd, orvos egy cél érdekében dolgozott. Az április 30-i ülésen azonban már összecsaptak az ellentétes vélemények, hogy az időközben (április 28) megalakult kisgazdapártnak van-e helye a nemzeti bizottságban, a képviselőtestületben. Ugyanakkor dr. Szenes Pál elnök és dr. Sándor László tag lemondott megbízatásáról. A május 2-án tartott pártközi értekezlet „hitet" tett az „együttműködés" mellett és a nemzeti bizottság átalakításáról döntött ; a két munkáspárt 5-5, a kisgazdapárt 3 főt delegálhat ; a május 5-én alakult parasztpárt pedig 2 fővel képviseltethette magát a nemzeti bizottságban.

46 A július 22-i ülésen a községi nemzeti bizottság önkényesen járási nemzeti bizottsággá alakult át ; azzal az indokkal, hogy a községi nemzeti bizottságok nem. töltik be hivatásukat, s az ellenük érkezett panaszok ügyében csak akkor intézkedhetnek, ha járási nemzeti bizottsággá alakulnak át. A főispán közbelépése és a községi nemzeti bizottságok utólagos meghallgatása után szűnt meg a szécsényi járási nemzeti bizottság.

47 „A nemzeti bizottságok tevékenységének kezdeti visszaesése 1945 nyarán összefüggött az osztályok egymáshoz való viszonyának megváltozásával." Ekkorra éleződ135