Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Tények és gondolatok az 1929-es bányászsztrájkról

15. ifj. Kálmán János salgótarjáni szül. 1904. rk. bányamunkás, kazárbányatelepi lakost, 16. Bozsik Huszár Ferenc kazári szül. 1881. rk. bányamunkás, kazári lakost, 17. Sándor Illés József kazári szül. 1902. rk. bányamunkás, kazári lakost, 18. Oswald János inászó-zagyvarónai szül. 1900. rk. bányamunkás, kazárbányatelepi lakost, 19. Fehér Lajos márianosztrai szül. 1881. rk. bányamunkás, kazárbányatelepi lakost, 20. Dobrocsi Mihály hatvani szül. 1895. rk. bányamunkás, kisterenyei lakost, 21. Kovács bata Ferenc kazári szül. 1897. rk. nős, bányamunkás, kazári lakost, 22. Kovács pálya István kazári szül. 1901. rk. bányamunkás, kazári lakost, 23. ifj. Domonkos Ferenc kazári szül. 1910. rk. bányamunkás, kazári lakost, 24. Furák András karancsaljai szül. 1905. rk. bányamunkás, baglyasaljai lakost, 25. ifj. Padár András zagyvapálfalvai szül. 1911. rk. bányamunkás, kisterenyei lakost."

50 A többféle adat közül a legvalószínűbbnek tartom, hogy a november 7-i politikai tüntetés következménye volt a sztrájkvezetőség letartóztatása, amely 9-én, vagy 10én következett be. A letartóztatás után a bányaigazgatóság is megkezdte a sztrájk letörésére irányuló intézkedéseinek végrehajtását. November 11-én 46 sztrájkoló bányászínak mondott fel először hirdetmény útján. Miután ennek „semminemű foganatja nem volt", ajánlott levélben szólították fel a munkásokat leszámolásuk kivételére. Az elbocsájtott munkások között volt Somoskői Péter, a Bányamunkás Szövetség rendkívüli közgyűlésének küldötte, Fodor Antal, Trenka József etesi, Jedlicska István karancsaljai, Kálmán János, Kovács pálya István kazári és Földi István baglyasaljai illegális kommunisták, valamint Reinisch József zagyvapálfalvai szimpatizáns.

51 A sztrájkvezetőség letartóztatása és az elbocsájtások ismét felkorbácsolták a sztrájkolok hangulatát. „A hatóság intézkedett ekkor, hogy még eresebb karhatalom jöjjön a telepekre. - írja az Űj Március. - Állandó őrség állt az utakon. Egyik telepről a másikra senkit át nem engedtek. Ennek következtében a sztrájkolok nem bírtak új vezetőséget választani. így gondolta a hatóság leszerelni a sztrájkot. Egy hétig nem volt sztrájkvezetőség. Hogy a sztrájk mégis szilárdan állt tovább, kénytelen volt megengedni egy gyűlést, ahol a sztrájkolok újból választottak sztrájkvezetőséget. Az újonnan választott sztrájkvezetőség hét főből állt. Ez a sztrájkvezetőség helytelen álláspontra helyezkedett, mikor kimondta azt, hogy nem hajlandó tárgyalni az igazgatósággal. Az aknaközi bizottság nem készítette elő kellőképpen a sztrájk kitörésekor a pótsztrájkvezetőséget. Emiatt következhetett be az a helyzet, hogy a sztrájkvezetőség letartóztatása után egy hétig nem volt sztrájkvezetőség. "

52 Ha elfogadjuk, hogy a 25 fős sztrájkvezetőség letartóztatása november 7-e után következett be, akkor 15-e körül került sor a hét tagú pótsztrájkvezetőség megválasztására. Ez pedig ellentmond a már korábban publikáltakkal, nevezetesen azzal, hogy „a kommunisták már eleve számoltak a megválasztott tárgyalóbizottság letartóztatásával és egyidejűleg egy hét tagú pótbizottságot is szerveztek." Véleményem, szerint ez az állítás nem állja meg a helyét, tekintettel arra, hogy semmilyen forrás nem. áll rendelkezésünkre annak bizonyítására, hogy egy azon időben létezett volna a sztrájk indítása előtt megválasztott 25 fős, társulati szinten működő sztrájkvezetőség és a hét fős pótvezetőség. Tekintettel arra, hogy megbízhatóbb forrás nem áll rendelkezésünkre, valós tényként fogadom el az Új Márcuisban közölteket.

53 109