Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Hausel Sándor: A selyemhernyó-tenyésztés története Nógrád megyében 1765–1945

lóbb, mint a mai napjainkban, amidőn a selyem nem a gazdagok hiúságát szolgálja hanem a proletár-állam fenntartásához nélkülözhetetlen hadi- és népruházati anyagok előállítását táplálja." A selyemtenyésztés a két világháború között Az első világháború utáni területi, politikai átrendeződésnek nyomasztó gazdasági következményei is lettek. A korábban virágzó iparágak lehanyatlottak és kevésbé fejlettek, új fejlődést vettek. A magyar textilipar szerepe közismert. Talán ez jelentett húzóerőt a selyemtenyésztés számára is, mert 1921-től kezdve a 30-as évek végéig állandó emelkedést mutat. (Magyarország például 16. volt a világ selyemtermelő országai között. (Ez hatott ki a megyei termelésre is, amit a táblázat

54 szemléltet. A megye, selyemtenyésztése 1920 és 1929 között Év Község Termelők Mennyiség kg. Pénzbevétel 1920 4 4 11 724 kor 1921 23 75 1566 110650 1922 17 50 1170 146665 1923 16 87 1689 2259377 1924 20 70 898 25445400 1925 18 64 1400 46391900 1926 16 98 2533 84085800 1927 21 153 2106 5559 pengő 1928 41 239 4271 11265 1929 41 169 4413 11237 A 20-as évek végén és a 30-as években 200 körül mozgott a termelők száma, ami az iskolai oktatásnak bizonyára következménye. Ugyanis az elemi iskolában oktatták és selyempete szétosztásával serkentették is a selyemhernyó tenyésztését. A pénzbevétel fejenként 25 pengő körül mozgott. De a megye tíz legtöbb gubót termelő tenyésztője 130 pengőn felül keresett. Ezek közt volt egy gyarmati magánzó, egy tereskei és egy érsekvadkerti földműves, egy gyarmati és pásztói cipész neje, egy borsosberényi kereskedő lánya és neje, egy rétsági cipész és egy borsosberényi zenész.

55 1938-ban még 255 család termelt gubót Nógrád—Hont vármegyében.

56 Az 1941-es Magyar Statisztikai Évkönyv viszont meg sem említi a selyemtenyésztést. 1945 után újjá már nem éledt. Országosan 1971-ben szűnt meg a selyemhernyó tenyésztése, de azért kuriózumként még egy-két tenyésztő ma is van az országban. Összegzés Ha áttekintjük megyebeli történetét, akkor abból kitűnik, hogy a selyemtenyésztés, nem lévén hagyománya és alapvető élelmezési funkciója szemben pl. az 1700-as évek utolsó évtizedeiben szintén propagált burgonyával, nem tett szert jelentőségre. 34