Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Hausel Sándor: A selyemhernyó-tenyésztés története Nógrád megyében 1765–1945

NÓGRÁD VÁRMEGYE SELYEMTENYÉSZTÉSE 1880—1903 i TerKözsémelő Termeltetett selyemKifizettetett gubóÉvszám gek családok gubó a vármegyében évenként beváltási ár a megyében évenként Évszám száma kgr. dk. korona fillér 1880 1 _ 1881 1 2 7 76 19 92 1882 1 1 2 6 40 1883 1884 1885 2 2 18 73 47 86 1883 1884 1885 1886 9 18 55 70 149 40 1887 5 5 27 10 59 52 1888 5 5 21 66 48 92 1889 2 2 3 — 8 40 1890 5 5 47 30 95 16 1891 1 1 14 20 26 78 1892 6 8 60 60 114 30 1893 7 10 76 60 183 40 1894 4 5 27 90 52 92 1895 6 7 78 40 148 34 1896 3 3 22 30 37 10 1897 5 10 134 30 215 76 1898 8 11 139 20 201 04 1899 6 8 76 60 132 64 1900 12 14 139 20 266 54 1901 13 18 203 40 382 36 1902 19 32 296 40 530 28 1903 13 16 154 290 3017 30 Ossz 1606 35 290 3017 38 megyét se. Ami az országot illeti: itt is némi csökkenés volt a termelő családok számában, ellenben a termelt gubó mennyisége kissé nőtt. A Tanácsköztársaság idején sem szűnt meg a selyemtenyésztés szorgalmazása. A Népgazdasági Tanács II. (Eöldmívelésügyi) Főosztálya rendeletben

53 (június 24én!) szólt a selyemtenyésztés előmozdításáról. A lassú és helytelen irányú fejlődés okát a célszerűtlen és nem kellő helyre történt kiültetésekben látta. Új eperfafajtát, nagyobb gondoskodást sürgetett, 3 holdas eperfaiskolákat szándékozott létesíteni, a felügyeletet a selyemtenyésztési kerületi biztos állapította volna meg. A kertben egyénekre szabott parcellák lettek volna. A kerteket a 100 holdnál nagyobb gazdaságokból kellett volna kihasítani. .,A területet e célra kiküldött selyemtenyésztési biztosunk fogja jegyzőkönyvileg átvenni és ő fogja az átadást végrehajtani." Még egy mondatot érdemes idézni. Azt, amelyben a selyem tenyésztés jelentőségéről tett említést: ,, A selyemtenyésztés óriási gazdasági jelentősége sohasem volt nyílvánva 3 33