Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Néprajz - Kapros Márta: Megesett lányok az Ipoly menti falvak társadalmában

rongással teli, alkalom szerű aktusok a leányok számára ritkán jelentettek pozitív élményt.

10 Bár a legények kijelölt na/pokon történő, rendszeres esti látogatásain alkalom szintén kínálkozott volna, a fiatalok — általános vélemény szerint — nem éltek ezzel a lehetőséggel.

11 A szántóföldi munkák alatt pedig jobbára a közösség felügyelete meggátolta őket aJbban, hogy ,,elbujkáljanak". — Ezek az esetenkénti együttlétek legtöbbször titokban maradtak, a kívülállók (jobbára öregasszonyok) csa*k találgattak, hogy van a leány és a legény között ,,valami". Akik ,,összefeküdtek", „együtt háltak", azokkal kapcsolatban már inkább használhatjuk a szexuális élet megfogalmazást, mivel bizonyos rendszerességgel, viszonylag nyugodt, huza,mosajbb ideig tartó együttlétre is volt lehetőségük.

12 Ennek biztosításához azonban mások segítsége is kellett. Egyik változat szerint a leány szüleinek hallgatólagos beleegyezésével tölthettek együtt a fiatalok egy-egy éjszakát, vaigy legalábbis néhány órát. Ha viszont a szülők ellenezték a kapcsolatot, megértő rokonra, jópajtásra, s a körülmények szerencsés összejátszására volt szükség. „Az uram barátja vót. Az apja nem akarta a lyányt hozzáadni. Pedig mán vagy négy éve a szeretője vót neki. Szerették egymást, meg a lyány mán 24 éves vót. Nem vót nagyon gazdag (a lány családja), csak о1уал1 rátartó vót a szülei, mer' bíró vót. Oszt végül a lyány ment el a legényhez. Amíg nem ment el, itt háltak nálunk együtt az istállóban. Otthon becsapta az apját, hogy a szomszédban hálik. Oszt hajnalban ment haza a kertek alatt. Vagy 50 éve vót a lagzijuk. A vőlegényháznál, ott tették meg a lagzit" (gazdagparaszt asszony, sz. 1908., őrhalom). Ezekről az inkább viszonynak tekinthető kapcsolatokról, hacsak a leány szüleinek nem éppen a házasság kikényszerítése volt a célja, szintén kevéssé tudott biztosat a falu. Az „összeállás" viszont már nyíltan vállalt kapcsolatot jelentett, aminek törvényesítésére azonban a minimális anyagi feltételek hiánya miatt egyelőre még nem kerülhetett sor. Ritkán ugyan, de előfordult, hogy a fiatalok egy-két évig is — jobbára a leány szülei házánál — együtt éltek, úgy tekintették őket, mintha házasok lettek volna.

13 Igyekeztem választ kapni arra a kérdésre, milyen indítékok motiválták a leányok részéről a házasság előtti szexuális kapcsolatot. Bár érdemleges nemi felvilágosítással kevéssé számolhatunk,

14 a leányokba belenevelt viselkedési normák megóvták őket attól, hogy tudatlanságuk, tájékozatlanságuk miatt veszítsék el érintetlenségüket. Szintén elhanyagolható indíték, hogy a lány ,,olyan erőssvérő" volt.

15 Az erkölcsi gátlás, a következményektől való félelem korlátot szaJbott az érzékek esetleges, hirtelen támadt kívánságának. Itt figyelembe kell még vennünk, hogy a korai házasságkötéseket megelőző idősza<kban a< biológiai érettség is nemegyszer kérdéses volt.

16 Nyilván volt rá eset, amikor ?i fiataJok kölcsönösen szerették egymást, s érzelmi alapról jutottajk el aj szexuális együttlét igenléséig. Nehéz azonban itt különválasztani azokat a variációkat, amikor inkább arról volt szó, hogy ,,a lyány szerette a fiút, oszt belátta, hogy annaik ez köll". Tapasztalatom szerint azt tarthatjuk leggyakoribbnak, hogy a férjhezmenés reményében engedtek az ilyen irányú közeledésnek. Tisztában voltak ezzel a legények is, s nemegyszer felelőtlen ígéretekkel próbálták rávenni a lányokat.

17 A leány engedékenysége mögött állhatott a vénlánysorstól való félelem, máskor az illető legényhez v?jló érzelmi vagy anyagi szempontú ragaszkodás. Ha a szülők észrevették, hogy lányuk körül náluk módosabb legény forgolódik, gyaJcran szemet hunytak a fiatalok szexuális kapcsolata fölött,

18 sőt maguk terjesztették a hírt, hogy ezáltal a legényt rászorítsák a házasságra. 320