Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Az állat haszna az Észak-Cserhát falvaiban

4. Tagosítási térkép és birtokleírás 1864—68. (Nógrád megyei Földmérési Hivatal, Balassagyarmat) 5. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Budapest, 1897., — Magyar Statisztikai Közlemények, Állatszámlálás 1911., — Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. Budapest, 1936. 6. ZÓLYOMI JÓZSEF: Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII—

XIX. századi történetéhez. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve (továbbiakban NMME) 1975. 104. p. 7. MOCSÁRY ANTAL: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statisztikai esmértetése. Pest, 1826. II. kötet 44. p. 8. NAGY IVÁN: Balassa-Gyarmat, Űj Magyar Múzeum. VIII/1858/ 9. Nógrád megye Levéltára (továbbiakban NmL.) Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1948. 10. Adatok közül néhányat említünk: 1724-ben Herencsényben és Felsópetényben, 1740-ben Elbán (Ipolyszög) csizmadia mesterek dolgoztak. Szandán (1773), Ilinyben (1783) egy-egy szabómesternek volt műhelye. (NmL. IV. 1. Közgyűlési iratok. 4/1724/28. — NmL. IV. Inqvisitiones 13—1779/70, 13—1783/138. Az iparosok, kereskedők termékeinek rendszeres fuvarozását levéltári forrásaink is említik. Az 1770. évi Urbánium 4. pontjára, mely arra kér választ, hogy „Ezen Helységnek minémü haszna vagy kára vagyon", Bolgárom és NagyDaróc községek így válaszolnak: „Egyéb hasznot nem tapasztalhatunk, hanem azt, hogy hol Losonczi, hol Rima Szombathi kereskedő és Mester Emberek Vásárokra, hol Gyöngyösre, hol Egerbe, hol Kecskemétre is Szekereinket béllik." (NmL. IV. 71. Miscellanea X/1771/4.) Nagy-Daróc község válasza: „Losoncz, Rima-Szombat városokban Mesterséget és kereskedést űző embereknek portékájok alá midőn az idő engedi bérben Szekereinket bocsájtjuk." (Uo. X/1770/2.) 11. A vasútvonalat megnyitására az alábbi időpontokban került sor: Balassagyarmat—Ipolyság: 1891. augusztus 5. Balassagyarmat—Aszód: 1896. szeptember 13. Balassagyarmat—Losonc: 1896. december 1. Drégelypalánk—Vác: 1909. július 11. (Technikai fejlődésünk története 1867—1927. Budapest, 1929. 375—382. p.) 12. 1843-ban 97 iparost írtak össze Szécsónyben. (NmL. Közgyűlési iratok, IV—1/b. 257—131.) 13. A kocsi és a szekér az ország más vidékein is eltérő járművet jelöl. VÖ. : CSALOG ZSOLT : A kocsi és szekér Szentes vidékén. (Néprajzi Közlemények X/1965/3—44. p.) 14. NmL. IV. Inqvisitiones 1748/27., Nógrád vármegye nemesi közgyűlési iratok L/1771/50—87. 15. NmL. IV. 1. Nógrád vármegye nemesi közgyűlési iratok P/1772/3—89. A vasas és a fakó szekér közül az utóbbi lehetett a gyengébb kivitelű. Erre utal a salgói uradalom tiszttartójának 1729-ben kelt levelének részlete: „ .. .Jó lehet van ugyan itten 3 fakó szekér, mellynek itthen és a táján lehet hasznát venni, mint azon által hoszszabb Útra Vasas Szekér fog kívántatni." (Országos Levéltár, Jankovich család levéltára, fasc. 22. 97/1729.) 16. Uo.: G/1777/26. 17. NmL. IV. 39. A balassagyarmati járás szolgabírójának iratai. 1784—1835. 18. NmL. IV. 1. Nógrád vármegye nemesi közgy. iratai. D/1785/1132—13. 19. NmL. IV. 33. Fiscalia 1770/XXXVIII/37. 20. Uo. : 1785 (LXII)49. 21. A vendégoldal meglétére a legkorábbi adatot egy kökényesi tanú 1753. évi vallomásából ismerjük: „ .. .A Szolg

a penig vas villát Kapván, úgy döffött az Fatenshez, hogy a vendég oldalban meg akadván a vas villa..." (NmL. IV33. Fiscalia 1754/XXV/20.) 22. NmL. IV. 1. Nógrád vármegye nemesi közgyűlési iratai. D/1786/1553—833. 23. NmL. IV. 71. Archívum mixtum. III. 1822/22., Fiscalia 1819/165. 24. NmL. IV. 1. Nógrád vármegye nemesi közgyűlési iratai. 2/1776/42—94. 25. Uo. C/1758/69. 26. Uo. O/1760/44—72. 27. Uo. D/1759/70. 28. Uo. C/1771/30—87. 29. NmL. IV. 71. Archívum mixtum XII. 1835/2. 30. NmL. IV. 3. Nógrád vármegye nemesi közgyűlési iratai. 1/1796/129. 31. NmL. IV. 33. X/9 Fiscalia 1771/XXXI. 32. NmL. IV. 22. Nógrád vármegye adószedőjének iratai. Kárösszeírások. 1722. 33. NmL. IV. 1. Nógrád vármegye közgyűlési iratai. O/1760/44—72. 34. Uo.: D/1768/28—81. 35. Uo.: B/1770/4—84. 36. NmL. IV. 33. Fiscalia 1787/LXIX/21. 37. Uo.: 1787/LXX/28., 1787/LXIX/8. 38. Uo.: 1776/XLIV/92. 39. ZÓLYOMI JÓZSEF: (lásd: 1. jegyzet) 296