Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Az állat haszna az Észak-Cserhát falvaiban

Szarvasmarhánál a helyért fizetett árak teljesen megegyeznek a lovakért fizetett árakkal. Sertésnél szopós után 2 Ft süldő után 3 Ft öreg disznó után 4 ft hízó után 5 Ft Külön kell fizetni a kocsikért. Ha valaki egylovas kocsival jön a vásárba 2, ha kétlovas kocsival, akkor 3 Ft-ot kell fizetnie. A vásárban a lovak részére kijelölt helyen a kocsik egymás mellett 3—4 méterre helyezkednek el. A szarvasmarhák és a sertések helyén a kocsik elhelyezkedésében szabályosság nincs. Mindenki ott telepszik le, ahol neki a legmegfelelőbb. Az eladandó lovat a kocsihoz kötik és enni adnak eléje. A befogott lovak elé is dobnak a földre takarmányt. Amelyik kocsi eladó, annak a rúdjára szalmacsóvát (28. ábra) kötnek. Az eladó szarvasmarhának nem adnak enni, kötélen vagy láncon fogják a vásár ideje alatt. Az eladó disznókat leveszik a kocsiról és kötelet téve a lábukra, a kocsi kerekéhez kötik. A vásárba egyedül soha nem mennek. Aki eladni vagy venni akar, az mindig másodmagával megy. Csak az megy egyedül a vásárba, aki ,,csak úgy megnézi a vásárt". Leginkább az asszony jön be a vásárba vagy egy kisebb gyermek. Az asszony vigyáz az állatokra, a férfi jár-kel, figyeli az árakat. 10 órakor az eladók állataikhoz mennek, mert akkor már megkezdődik a vásár. Addigra már kialakulnak az árak. Ezután már csak a vevők járkálnak. Lóvásár A vevő azt a lovat, amelyet meg szeretne venni, először csak messziről nézegeti, majd közelebbről is megvizsgálja. Odakiált a gazdának: ,,mit kér érte". A gazda árat mond, de a vevő erre nem válaszol semmit, hanem alaposan szemügyre veszi a lovat. Legyez a szeme előtt, hogy nem havivak-e. Megnézi a fogát, melyről megállapítja, hogy hány éves. Felemeli a lábát, megnyomkodja a békáját (nyírjét), hogy nem fájlalja-e. Megnézi, hogy nem kehes-e vagy nem kaptás-e. Nem repedékes-e a patája. Nem farkal-e a ló — ha az kanca — melyről úgy győződik meg, hogy meghúzogatja a farkát, ha a ló húzza befelé, akkor farkai. Az ilyen ló nagyon sokat veszít az értékéből, mert ha az ilyen lónak a kocsiba fogva a farka alá került a gyeplő, az biztos, hogy elelszalad vele, nem lehet az ilyen lovat megfékezni. Ha a Vevő úgy gondolja, hogy egészséges a ló, akkor odamegy a gazdához és a ló tulajdonságai felől érdeklődik. Kéri a gazdát, csináljanak „csikópróbát". A gazda kiált ismerőseinek, hogy fogják meg a kocsi kerekeit (29. ábra). A gazda előbb befog, felül és a vevőt maga mellé ülteti. Indít. Ha a ló „egyszerre indul — nem rángatózik", akkor jó a ló. A kocsival azután a futtatóba mennek, ahol már a vevő hajt. О maga is meggyőződik, hogy indul, hogy viselkedik a ló. Utána megkezdődik az alku. Addigra a cenzár is előkerül, aki vagy a vevőnek vagy az eladónak segít, attól függ, ki kérette oda. Rövid alkudozás után a vevő a gazda tenyerébe csapja a kezét és árat mond. A gazda fejével nemet int. Újból tenyerébe csap a vevő és magasabb árat kínál. Ha az eladó úgy gondolja, hogy „megtalálta számítását", akkor a vevő kezét megszorítja és azt mondja: „nem bánom". A vásár meg van kötve. Kézszorítás után a vásárt felbontani nem lehet. Elmennek a cédulaházhoz, átíratják a paksust és mennek meginni 293