Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Az állat haszna az Észak-Cserhát falvaiban

kissé megnőtt a vásár jelentősége, bár az állatokat felhajtó községek száma csökkent. 1920 előtt és 1938-tól 1945-ig Losonc volt Nógrád megye vásárközpontja. Az uradalmak a balassagyarmati vásárba csak akkor mentek, ha Losoncon nem tudtak eladni. A tavaszi és az őszi vásárok voltak a leglátogatottabbak. A múlt század elejétől egész 1945-ig — a naptárak szerint — február 2, május 1, június 20, augusztus 20 és szeptember 29, tartották a vásárokat. Ha valamelyik ünnepnapra esett, akkor egy héttel később tartották meg a vásárt. 1945-től minden hónap első, vagy második hétfőjén tartják a vásárt. Az állatok előkészítése a vásárra A vásárba lovat, szarvasmarhát, sertést hajtanak napjainkban. Régebben — kb. 50 éve — még birkákat is hajtottak fel a vásárba. A sovány lovat már egy hónappal a vásár előtt kezdik erősen abrakolni, hogy a vásár idejére kisimuljon. Az ilyen lovat kevesebbet igázzák. A vásár előtti napokon pedig egyáltalán nem fogják be, hogy pihent legyen és elevenebben mozogjon a vásárban. Előző nap szépen kitisztítják a szőrét és a sörényét kefével. Ha a patkó kopott, elviszik a kovácshoz megpatkoltatni. A lusta lovat berúgatják. Fél liter pálinkát beleöntenek, attól mozgékonyabbá válik. A lusta lovat még úgy is serkentik gyors mozgásra, hogy vásári kötést kötnek a farkára, vagyis a farkcsík]kt is felkötik, ezáltal a ló erős zsibbadást érez és ezért állandóan menne. Ezt főleg kupecek alkalmazták. A vásár előtti napon történik az öreg ló fiatalítása, is. Ezt a kovács végzi. Természetes ez titokban történik úgy, hogy a kovács tüzes vassal fekete pontokat éget a ló alsó fogaiba. Csak a gyakorlott szem veszi észre a csalást. A lovat befogva vagy kocsi után kötve viszik a vásárba. A szarvasmarha előkészítése is pihentetéssel és tisztítással kezdődik. A takarmányozására is nagyobb gondot fordítanak a vásár előtti napokban. A tehenet reggel nem fejik ki, hogy nagyobb legyen a tőgye. Szokták a tőgyet felpumpálni is, hogy nagyobb legyen. Azonkívül sárral is bekenik, hogy megdagadjon, vagyis azt a látszatot keltse, hogy nagy tőgye van és sok tejet ad. A rugós tehénnek pálinkát szoktak adni, akkor nyugodtan alá lehet nyúlni. A sertésnél semmiféle előkészítést nem végeznek. Ha kocsin szállítják, akkor deszkából a sertés nagyságának megfelelően ládát készítenek. Г)з sokszor a kocsi aljára fektetik a disznót és nagyobb ajtóval lefedik. De szokt.'Vi lábon is hajtani, kötelet kötve a lábára, hogy el ne szaJadjon. Vásár A vásárba indulás ideje: reggel 5—6 óra. Ha megérkeznek a vásárba, mindenki „beáll" a helyére. A helyet az határozza meg, hogy milyen állatot hozott a gazda a vásárba. A lovak, szarvasmarhák és a sertések részére betonrudakkal elkerített hely van. Az eladásra hozott állatokért helypénzt kell fizetni. Lónál 1 évesig 2 Ft 2 évesig 4 Ft 2 éven felül 5 Ft. 292