Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezet megalakulásának körülményeihez (1918. december)

Salgótarjánba, mikor már a kommunista mozgalom zászlót bontott, azaz egy sor KMP szervezet létrejött — Szaton Rezső visszaemlékezésében foglaltakkal s a Vörös Újságban közöltekkel, mely szinkronban van a megyetörténet és Salgótarján története, valamint A salgótarjáni iparvidék adatközlésével az a tény, hogy Salgótarjánban Kun Béla és Szaton Rezső készítették elő a KMP létrehozását. Szaton Rezső közlése szerint három vasárnap (ünnepnap ! ? ) értekezletei és népgyűlései voltak szükségesek ahhoz, hogy a kommunista politika véglegesen tért hódítson a munkások között. Bár a Vörös Újság is csak két napot jelöl a kommunista győzelem előkészítő munkálataira, de véleményem szerint a három nap, melyből a kettőn népgyűlés volt, helytálló, elfogadható. Szaton Rezső december első napjaira teszi, mikoris a bányamunkások felkeresték a KMP Központi Bizottságát, hogy a legközelebbi vasárnapi népgyűlésre előadót kérjenek. Tekintettel arra, hogy december 1-е vasárnapra esett, a következő hét —• tehát az első napok — 8-ig, vasárnapig terjedt, nem valószínű, hogy a bányamunkások december 8-ra kértek volna előadót. A következő vasárnap 15-e volt. Ez a vasárnap sem fogadható el, hiszen akkor erről a Vörös Újság is megemlékezett volna. 1918. december negyedik vasárnapja 22-re esett. Ez a dátum is kizárható, mert semmiféle adat, esemény nem utal erre a napra. Szaton Rezsőnek a december első napjaira való emlékezése azzal a feltevéssel fogadható el, hogy december első felében, de méginkább december 10-e és 20-a között kereshették fel a salgótarjáni bányászok a Visegrádi utcában a KMP vezetőit. E feltevést támasztja alá az a tény is, hogy a KMP politikai orgánuma, a Vörös Újság is csak 1918. december 7-én jelent meg, mely nagy szerepet vállalt abban, hogy a párt politikáját hirdesse, magyarázza, népszerűsítse. A salgótarjáni munkások a KMP programját elsősorban, sőt megkockáztatom, hogy december 26-ig kizárólag a Vörös Újságból ismerhették meg. Ezt követően fordulhattak (fordultak) a párt felső vezetéséhez. Szaton Rezső vasárnapot jelöl a visszaemlékezésében, de véleményem szerint ezzel csak a munkaszüneti napot jelöli, amikor a munkások összbizalmi ülést, szakszervezeti taggyűlést ós népgyűlést tartottak. Ennélfogva december 26-a ugyan csütörtökre esett, de karácsony másnapja lévén munkaszüneti nap volt. A Szaton Rezső által leírt ós a Vörös Újságban közölt események egyértelműen december 26ában jelölik a pártszervezet megalakításának első előkészületi napját, mely napon az események menete értelmében meg is alakult a kommunista pártszervezet. Tehát az első, sorsdöntő nap 1918. december 26-a volt. Ez a nap több forrás egybehangzó tényközlése alapján legalább két lényeges dologban különbözik a másik két nap eseményeitől. Az első, hogy december 26-án a munkásság összejövetelein csak a KMP vezetői, mint előadók vettek részt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt központi vezetői nem voltak jelen. A második, hogy csak december 26-án volt összbizalmi ülés, a szakmai szervezetek taggyűlései, majd ismét összbizalmi ülés, mely kollektíván csatlakozott a KMP-hoz. A KMP salgótarjáni szervezetének alakuló üléséről eltérő számadatok láttak napvilágot. Szaton Rezső visszaemlékezésében 180—190 főről beszél, mint az összbizalmi ülés résztvevőiről. Bozó György mintegy 20—25 főre taksálja a pártszervezet alakuló ülésén résztvevők létszámát. A Szaton Rezső által jelölt igen magas létszám elfogadása feltételezi, hogy az összbizalmi ülésen részt vett bizalmiak nem csak Salgótarján munkásságát képviselték, hanem a környező települések, bányászlakta községek munkásságát is. Ezt alátámasztani látszik az a tény, hogy a bányamunkások a Központi Bizottságtól nyilvános bányamunkás gyűlésre kértek előadót, mely népgyűlésre mozgósították a bányatelepek, települések s a környező községek munkás181