Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezet megalakulásának körülményeihez (1918. december)

ságát is. Feltehető, hogy a bizalmiakon kívül a szakszervezetek egyéb tisztségviselői is részt vettek az összbizalmi ülésen.

17 Ezzel párhuzamosan ismét felvetődik a már előzőekben tárgyalt problémakör, nevezetesen az, hogy ha már december 26-a előtt a Salgótarjánt környező községekben és munkástelepüléseken saját kezdeményezésből, központi segédlet nélkül alakultak meg a KMP szervezetei, Salgótarjánban — ahol a felvilágosultabb munkások éltek — miért kellett központi előadó a pártszervezet létrehozásához ? Szaton Rezső véleménye szerint az első napon, melyet a KMP létrehozására szenteltek, Salgótarján és a vidék összmunkássága volt jelen. Továbbmenve: a második, ós a harmadik népgyűlésen is Salgótarjánnak és környékének munkásságáról beszól, akiket felszólított, hogy csatlakozzanak a Kommunisták Magyarországi Pártjához. December 26-án, az összbizalmi ülésen a helyi vasas szakszervezet elnökét Hackspacker-nak nevezi, valójában Hack Gyuláról van szó. Szaton Rezső névtévesztése elnézhető. Hack Gyuláról a KMP-vel szembeni magatartásával kapcsolatosan írja, hogy a szociáldemokrata párt helyi titkárának leváltását követeli, mert a kommunisták mellett foglalt állást. E nem perdöntő adatra vonatkozik a Vörös Újság 1919. január 15-i számának 3. oldalán található, a későbbi salgótarjáni eseményekre vonatkozó írás, melyben hivatkoznak Gábor Bélának, a szociáldemokrata párt helyi szervezete titkárának „Az Újság"-ban megjelent nyilatkozatára, melyben tiltakozik a vád ellen, hogy ő a kommunistákhoz csatlakozott. Hogy valójában a szociáldemokrata helyi vezetés hogyan viszonyult a kommunistákhoz, azt konkrétan, a valóságnak megfelelően nehéz lenne lemérni. Úgy gondolom, hogy a szociáldemokrata helyi vezetésen belül is differenciálni szükséges. Gábor Béla pl. közel állt a kommunistákhoz, szimpatizált velük, sőt az 1919. január elején történt rablások és fosztogatások kapcsán tiltakozott az ellen, hogy azt a kommunisták idézték elő. A helyi szociáldemokrata és szakszervezeti vezetésnek viszont egy jelentősebb része nem békélt meg azzal a gondolattal -—• s a december 26-i események kapcsán — azzal a ténnyel sem, hogy egyedüli mozgalmi vezetői a munkásságnak, hogy a munkások igazi politikai érdekeinek képviseletére a forradalmi párt szervezete jött létre. Ezért vetették fel, hogy a legközelebbi vasárnap ismét népgyűlést kell tartani. A következő vasárnap december 29-e. Nagy a valószínűsége annak, hogy ezen a vasárnapon volt a KMP tömegbefolyásának növelésére szervezett gyűlés. Erre enged következtetni az a tény, hogy a harmadik, jelentős, a KMP által szervezett mozgalmi napról a Vörös Újság híradása és Szaton Rezső visszaemlékezése csaknem azonos tartalommal szól, mely az 1919. január 1-i eseményekre illik. A december 29-ét követő vasárnap már január 5-én volt, mely napon a közbeeső 3—4-i események — munkásellenőrzés bevezetésére tett kísérlet a bányánál, rablás, fosztogatás — s azok megtorló intézkedései miatt népgyűlésen tömegesen nem tanúskodhatott Salgótarján és környékének munkássága arról, hogy felsorakozott a KMP politikája mögé. Következésképpen az 5-ére esett vasárnapon kizártnak tartom a második népgyűlést. A december 29-i eseményekről viszont ezidáig nem volt tudomásunk. A Vörös Újság tudósításai, hírei között sem találkozunk olyan adattal, mely e salgótarjáni napra utalna. Ennek egy magyarázatát találom. A Vörös Újság 1918. december 7-től 1919. január 25-ig hetente kétszer, szerdán ós szombaton jelent meg. A december 26-i pártszervezet alakulásáról is csak az 1919. január 1-i Vörös Újság számolt be, az 1919. január 1-i nópgyűlésről pedig a január 4-i szám közölt híradást. A december 29-i népgyűlés jelentősége nem azonos a másik két nap eseménysorának politikai hatásával, ezért lehetséges, hogy a Vörös Újság nem jelentetett meg híranyagot. 182