Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezet megalakulásának körülményeihez (1918. december)

Ezen a népgyűlésen a salgótarjáni munkásság megadta a végső és kegyelemdöfést az áruló szociáldemokráciának és folytatta a KMP vezetése alatt a maga harcát a burzsoázia ellen és a proletariátus diktatúrájáért."

15 A KMP salgótarjáni szervezetének létrehozásával, a párt megalakulásával foglalkozó nézetek sorát ezzel lezárom. Ha a következőkben eltekintek Szaton Rezső visszaemlékezésétől, s csak a helytörténeti kiadványokból az előzőekben idézett megállapításokat veszem figyelembe, ha e konkrét eseményre, a KMP salgótarjáni szervezetének megalakulására vonatkozó adatokat, megállapításokat viszonyítom egymáshoz, az alábbi gondolatok foglalkoztatnak. A Nógrád megyei bányász munkásmozgalom története arról ír, hogy 1918. december 20-án Baglyasalján megalakult a KMP szervezete s ezt követték a többi bányászlakta települések szervezetei. A forrás, amelyre a közlésnél a szerző hivatkozik, ,,A salgótarjáni iparvidék", Gajzágó Aladár szerkesztésében. A forrásként jelölt kiadványban viszont egyetlen szó sincs arról, hogy Salgótarjánon kívül hol és milyen körülmények közepette alakultak meg a pártszervezetek. A Nógrád megye története II. kötetéből idézett sorok szerint a bányász községekben a KMP szervezete 1918. december 26-a után alakult meg. A Nógrád megyei bányász munkásmozgalom története viszont december 26-a előttre teszi Somlyóbányatelepen és Zagyvapálfalván a párt megalakulásának idejét. Etes és Dorogháza ez utóbbi kiadványban nem szerepel.

16 A Nógrád megyei bányász munkásmozgalom történetéből közölt idézet szerint a KMP Központi Bizottságának fő célkitűzése volt, ,,a környékbeli bányamunkásság ezreit már előző napokban alapszervezetekbe tömörített ós a gyáripari munkásság csatlakozásával kiegészült kommunista mozgalom szervezése." Ezért utazott Salgótarjánba Kun Béla, Rudas László és Szaton Rezső, s az 1918. december 26-i gyűléseket követően Salgótarjánban több pártszervezet jött létre. „Salgótarjánban nem egyszerűen alapszervezet megalakítására gondolt a KMP Központi Bizottsága . . ." — olvashatjuk a kötetben. Nos, ha már a környékbeli bányamunkásság ezreit alapszervezetekbe tömörítették december 26-a előtt, s a gyáripari munkásság is csatlakozott a kommunista mozgalomhoz, miért volt szükség akkor népgyülésekre, értekezletekre ? A kommunista mozgalom a fentiek alapján tehát nem cél, hanem tény volt. S ha csak területi pártvezetőséget kellett volna választani, azt egyszeri alkalommal, az alapszervezetek küldötteiből egy KB tag is lerendezhette volna. Továbbá, hogy december 26-án — karácsony másnapján — Kun Béla a kommunista mozgalom egységesítése céljából érkezett volna Salgótarjánba, az ellentmond a december 26-i eseményeknek, melyekről a Vörös Újság már idézett híradása szól. A Nógrád megyei bányász munkásmozgalom története Juhász István visszaemlékezését idézve december 26-án este a bányatelepeken szervezték a párthoz való csatlakozást. Nos, ha elfogadjuk az előző állítást, hogy december 26-a előtt a bányatelepeken létrejöttek pártalapszervezetek, akkor a másik állítást, hogy december 26-án este szervezték a párthoz való csatlakozást, — el kell vetnünk. Továbbá: Bozó György visszaemlékezésében felsorolta az alakuló ülésen résztvevőket — akikre emlékezett — így Juhász Istvánt is, holott Juhász István saját véleménye szerint nem vett részt az alakuló ülésen, a bányatelepeken szervezte a párthoz való csatlakozást. A Bozó György által felsorolt személyeken kívül ,,a többiek főleg a bányatelepekről voltak." Felvetődik a kérdés, hogy miért voltak ott, mikor már önálló alapszervezet178