Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Majdán Béla: Az első világháborút lezáró nemzetközi békeszerződések tényleges hatása egy magyarországi határmenti megyeszékhely ipari életének alakulására

gőztéglagyár, a 3 téglaégető és az ezek működéséhez szükséges alapanyag immáron csehszlovák területre esett. Nagy veszteség érte a fafeldolgozó ipart is, mivel az Ipolyon túli felvidéki fa — mindenekelőtt a csábi fa — beszállítása teljesen megszűnt, ennek következtében 90%-kal csökkent a Balassagyarmatra befuvarozott fa mennyisége. (Ez a tény a fafeldolgozó ipar mellett az építőipar — és természetesen a fakereskedelem — helyzetét is jelentősen rontotta.) így nem véletlen, hogy az I. világháború előtt számottevően fejlődő fafeldolgozói ipar rövid idő alatt jelentősen visszaesik. Csupán a Hoffmann-féle Cirokseprő Gyár utóda a Balassagyarmati Cirokseprő-, Ecset-, és Kefe Faárugyár Rt. tud némi prosperitást felmutatni. A Cirokseprő Gyár még 1918 végén alakult át Balassagyarmati Cirokseprű-, Ecset-, Kefe és Faárugyár részvénytársasággá.

63 Az Rt. alaptőkéje 500 000 К volt. Az igazgatóság tagjai: Hoffmann Vilmos, Elfer Ede, Hoffmann Soma, Hoffmann Aladár, Dreschler József, Lőwinger József. Ez a fafeldolgozó gyár 1920. március 23-án ,,Nikolsbruger—Lázár mechanikai czirokseprő, súrolókefe és meszelő áruk gyára"

64 néven Nikolsburger Sándor és Lázár Mihály tulajdonába kerülve Balassagyarmat két világháború közötti legjelentősebb tőkés üzemévé növi ki magát, számos nyugati országba is exportálva termékét. (Megszűnt 1945. augusztus 9.én). Emellett a virágzó seprőgyár mellett még egy kisebb seprőkészítő tőkés üzem is működött „Löffer Károly és Társai"

65 cégmegnevezés alatt. Ez az üzem azonban 1936. november 18-án beszüntette tevékenységét. A Hoffmann-féle fafeldolgozó üzem telepének egy részén 1920. április 14-én megalakult a Balassagyarmati Mezőgazdasági Gépjavítóműhely és Szerszámgyár Rt., alaptőkéje 1 000 000 К volt.

66 Igazgatóság: dr. Sztranyavszky Sándor, gróf Mailáth Géza, báró Buttler Ervin, dr. Huszár Aladár, Rákóczi István, Kreutz Emil, dr. Paczolay Zoltán, Cservenyák György, Hirschfeld Jenő, Göbl Arnold, Dezső Ödön, Borok József, Holczmann Gyula, Eckert Péter, Gellén Aladár, Simonyi Dénes és dr. Sziller Péter."

67 (az Rt. megszűnt 1933. május 23-án). 1920. április 17-én ,,Weisz Sándor-féle tímárműhely átvételének folytatása"-ként 1 500 000 К alaptőkével létrejött a Balassagyarmati Bőrgyár Rt.

68

, melynek részvényesei Apfelbaun Ignácz, Berczeller Ármin, Bodonyi Béla, Bischitz Jónás, Elfer Izidor, Fédérer Béla, Grossmann Salamon, dr. Grünbaum Aladár, Lőwy Lipót, Weisz Dávid, és Weljacsek Lajos voltak.

69 (az Rt. megszűnt 1930. május 23-án). (Itt kerül megemlítésre, hogy 1919. január 31. és 1927. május 29-e között működött a Balassagyarmat és Vidéke Cipész és Csizmadia Termelő Szövetkezet

70

, amely mintegy 20—25 balassagyarmati cipészt és csizmadiát tömörítő — manufakturális szinten álló — kisüzem volt.) 1920. május 20-án jött létre a ,,Munka kézműipari Társaság", mely „társaság célja női divatcikkeknek, ruhanemű éknek, kalapoknak, gyermekjátékoknak készítése és forgalomba hozatala". A Társaság tagjai: Nagy Mihályné, Oláh Dezsőné, dr. Baracs Pálné, dr. Baross Józsefné, Kelemen Gyuláné, Pongrácz Györgyné, özv. Gosztonyi Jenőné, Fertsek Elza balassagyarmati és ifjii gróf Mailáth Géza gárdonyi lakosok".

71 1920. szeptember 18-án egy konzervgyár kezdte meg tevékenységét a Thököly utcában. A Lőwy és Peri-féle konzervgyárban

72 uborkakonzerválást és nagybani káposztasavanyítást végeztek. 1921-ben „Balassagyarmati Mezőgazdasági Ipartelep Rt."

73 megtévesztő név alatt egy újabb szeszgyártó és szeszfinomító üzem jött létre 3 000 000 koronás alaptőkével. (Ez a részvénytársaság 1933. április 20-án felszámoltatott,

74 ugyanakkor a szeszüzem tovább folytatta termelését. A részvénytársaságtól átvett szeszüzem tulaj157