Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Majdán Béla: Az első világháborút lezáró nemzetközi békeszerződések tényleges hatása egy magyarországi határmenti megyeszékhely ipari életének alakulására

— Többek között ez is közrejátszott abban, hogy a XX. sz. elején Nógrád vármegye három tízezer főnél nagyobb lélekszámú településsel is rendelkezett. A tárgyalt korszakban Balassagyarmaton 8 országos vásárt tartottak évente, valamint hetente 2 alkalommal volt piac. A kereskedelmi m. kir. minisztériumban összeállított törzskönyvi adatok alapján tudjuk, hogy a balassagyarmati országos vásárok január első hetében, a február 2-át megelőző, a Laetare vasárnapot követő, május első hetében, június 24-e hetében, augusztus 20-át, szeptember 29-ét, november 1-ét megelőző — ha vasárnapra esik, követő — hétfőn marha, kedden kirakodóvásárok kerültek megtartásra.

50 A balassagyarmati országos vásárok jelentőségének „jellemzésére ideiktatjuk a múlt évi forgalmat, noha a száj és körömfájás miatt korlátozni kellett a marha és sertés felhajtását: egész évben felhajtásra került 4072 ló, 16569 szarvasmarha, 9710 juh és 5266 sertés: eladásra került 2072 ló, 11697 szarvasmarha, 5610 juh és 3096 sertés".

51 (Ugyanakkor álljon itt az évi 9 országos vásár tartására jogosult Losonc vásárainak összforgalma: 7—8000 ökör, 2000 tinó, 4000— 5000 tehén, 1200 üsző, 1000—1300 borjú, 3000—4000 ló, 3000—5000 sertés, 1500— 2000 juh.

52

) E vásárokból fakadt a balassagyarmati kisiparosság nagy számának másik fontos eredője. Hiszen az országos vásárokra és a heti piacokra mezőgazdasági terményeiket behozó, állataikat felhajtó környékbeli parasztság egyúttal itt vásárolta, rendelte meg azokat az ipari termékeket, amelyekre szüksége volt. (Hol istrángot a kötelesnél, hol kantárt a szíjgyártónál, hol hordót a kádárnál, hol pedig posztóruhát a szabónál — mikor mire futotta a félrerakott pénzből, mikor mi volt fontosabb. De a környékbeli falvak parasztsága a gyarmati vásáron szerezte be a kékfestőanyagot, a kalapot, a csizmát, az otthonmaradottaknak valamiféle vásárfiát — törökmézet, mézesbábot — és még hosszan sorolhatnánk mi mindenfélét.) A vásárokkal szoros összefüggésben említést kell tenni arról is, hogy a XIX. sz. utolsó harmadában balassagyarmati — zömében zsidó — felvásárlók és terménykereskedők vették meg és továbbították — a bajor sör alapanyagául szolgáló — nógrádi árpát, valamint az Amerikába is szállított hüvelyeseket. Szintén még külföldre is jutott a környékbeli falvak gyümölcseiből, továbbá a gyümölcsökből készített szeszféleségekből. Emellett a dualizmus korszaka alatt a megyeszékhelyen kerületi dohánybegyííjtő állomás működött, itt volt a megye tojásfelvásárló központja és az egyik legnagyobb fapiaca. Nógrád és Hont vármegyék jelentős területeiről Balassagyarmatra szállították be a cukorrépát is. „Különösen a cukorrépa szállítás megindulása után erősödött a forgalom, egy őszi szezonban átlagban 2000 vagon cukorrépát raktak be Balassagyarmaton, ez idő alatt külön mérlegelő raktárnok teljesített szolgálatot. Ebben az időben a cukorrépát a Bars megyei oroszkai cukorgyárba szállították, tehát főleg az Ipolyság—Csata felé induló tehervonatok voltak kihasználva erősebben."

53 Nem véletlen tehát az, hogy a XIX. sz. végén—

XX. sz. elején sorra születnek a kezdeményezések sörgyár, dohánygyár, keményítő és szőlőcukorgyár, ill. konzervgyárak — tehát elsősorban élelmiszeripari tőkés üzemek — létrehozására. E kezdeményezések megvalósítását azonban véget nem érő viták és huzavonák akadályozták. Sőt még a nehézipar megteremtésére is volt reális lehetőség, hiszen a nagykürtösi szén mindössze 20 km-re volt Balassagyarmattól. A nagykürtösi szén beszállításához építendő vasútvonalról már a XIX. sz. végén döntés született, a kereskedelmi miniszter 1897. áprilisában engedélyezte az előmunkálatok megkezdését. A megvalósításhoz azonban csak — 17 évi hosszú halogatás után •—• 1914-ben kezdtek hozzá.

54 (Amelyet azonban az első világháború kirobbanása miatt le is kellett állítani.) Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy Balassa153