Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Majdán Béla: Az első világháborút lezáró nemzetközi békeszerződések tényleges hatása egy magyarországi határmenti megyeszékhely ipari életének alakulására

Albert földbirtokos, Cservenyák György jómódú gyógyszertár-tulajdonos és dr. Révész Dezső — a vállalkozó szellemű és vagyonos zsidó ügyvéd. 1907. június 20-án bejegyzésre került a Balassagyarmati Könyvnyomda Rt., amely ,,vállalat tárgya nyomdai könyv és papírkereskedői ipart mellékágaival együtt gyakorolni, kiadós üzleteket folytatni irodalmi vállalatokat létesíteni és támogatni."

10 A Könyvnyomda Rt. alaptőkéje 30 000 korona, cégvezető dr. Révész Dezső — a már korábban említett ügyvéd — volt. (1909. április 12-i bejegyzéssel dr. Révész Dezső mellett cégvezető társsá lett Váry Sándor és dr. Sztranyavszky Sándor.

11

) 1907. augusztus 14-i keltezésű bejegyzéssel jött létre a Streiszinger ós Gansel-féle „első balassagyarmati munkásöltöny és fehérnemű készítő vállalat".

12 A századelő egyik legjelentősebb helyi tőkés vállalkozásának bejegyeztetésére 1909. április 21-én került sor. Ekkor kezdte meg működését a Sebastiáni- és Fejér-féle fűrészüzem és parkettagyár, amely vállalkozás „tagjai Sebastiáni Vilmos nagykürtösi és Fejér József budapesti (IV. ker., Veres Pálné utcza 19. sz.) lakosok".

13 Ez a 125 lóerős gőzgépet üzemeltető fűrészüzem és parkettagyár Sebastiáni Vilmos nagykürtösi erdőgazdaságának gazdag fakészletére, Щ. Fejér József budapesti vállalkozó tőkéjére alapozta tevékenységét. 1910. február 14-én egy újabb gőztéglagyár működésének engedélyezésére került sor. A második „Balassagyarmati tégla és tetőcserép készítő vállalat" tulajdonosai Hoffmann Vilmos és Hoffmann Vilmosné voltak.

14 Alig néhány héttel később -— 1910. április 4-én — létrejött immár a harmadik gőztéglagyárral rendelkező építőanyag kereskedés Kohn Ede és Rosenzweig Lipót vállalkozók cégvezetése alatt.

15 1911-ben kezdte meg működését a Hacker-féle cementgyár.

16 (A nagyszámú — és egyben virágzó — építőipari tőkés gyárak létesítésének okára a későbbiekben adunk választ.) Az első világháború előtt létrejött további tőkés üzemek: a Sebastiáni és Fejérféle fafeldolgozó gyár szomszédságában létrehozott Hoffmann-féle cirokseprőgyár, egy élelmiszer konzervgyár, egy újabb szeszüzem, valamint az 1907-ben üzembe állított „villanygyár" (villanytelep)

17

. A Szeghő Lajos tervei alapján megújult közvágóhíd is megkezdte működését, amelynek szomszédságában egy jéggyár üzembe helyezésére került sor. E kisebb-nagyobb gyárak, üzemek nagyságára és a benne dolgozó proletariátus létszámára jellemző azonban, hogy közülük a Balassagyarmati Tégla és Agyagárugyár RT. volt a legnagyobb a maga 80—100 munkásával

18

, amelyet a Sebastiáni és Fejér-féle fafeldolgozó üzem követett 70 munkás foglalkoztatásával. Az ipari proletariátus létszámával kapcsolatosan a következőket mondhatjuk el. Balassagyarmaton a századfordulón 490 nagy, ül. kisipari tőkés üzemben, ül. műhelyben 1064 ipari kereső dolgozott, ebből 435 fő volt önálló (a tőkés ipari vállalatok tulajdonosai és az iparosmesterek együttesen), 626 fő volt a „segédszemélyzet", a 626 főből 350 volt a proletariátus összlétszáma (341 fő a nagy, ül. kisipari segédmunkásság, 9 fő üzemi művezető ül. előmunkás)

19 — 1900-ban a 8580 fős lakosságból az 1046 ipari összkeresőre 1162 további eltartott jutott, így az iparból élők teljes száma 2226 fő. A fentebb közölt 350 főn kívül az ipari proletariátus létszámához sorolhatók a közlekedésben dolgozók is: 164 fő.

20 A közlekedésben dolgozók túlnyomó többségét a vasutasok, a kisebb részét a fuvarosok és rakodók tették ki. A Balassagyarmat— Ipolyság (1891-ben) ós a Balassagyarmat—Aszód ül. Balassagyarmat—Losonc (mindkettő 1896-ban), valamint a Balassagyarmat—Drégelypalánk—Vác (1909-ben) vasútvonalak kiépülése után a századfordulón, ill. a századelőn az ún. Süvítő-telepen valóságos vasutas kolónia alakult ki. A vasútvonalak kiépülése és üzembe helyezése miatt a vasutas családok többsége 1896-ig költözött a városba, de a Nógrád-Honti 10* 147