Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Művészsors a XIX. század végi Nógrád megyében (Kubányi Lajos)

Mindenesetre a kiállításról hírt adó újságíró előrelátóan s a helyzetet ismerőén írta le ezeket a sorokat: ,, . . . vajha megérnők azt, hogy városunk más vidéki városok példáját követve a művészet fokozójává lehetne, hogy legalább évenkint rendezhetne más nevesebb festőink és szobrászaink műveiből kiállítást. . . !"

28 Egy év múlva valóban megrendezték a következő kiállítást, Müller Lajos akadémiai festő — átutazóban a városon (?) — rendezett kiállítást a megyeszékhelyen. Losoncról 1907-ből datálódik az első ismert képzőművészeti kiállítás. A decemberben megrendezett kiállítást Zorkóczy Gyula helybeli gimnáziumi rajztanár és festőművész szervezte. A kiállító művészek névsora : Telepy Károly, Aggházy Gyula, Nádler Róbert, Neogrády Antal, Kőszegi Brandi Gusztáv, Kőszegi Brandi Dezső, Szontagh Aranka, Zorkóczy Gyula, Borszéki Frigyes és Kubányi Lajos, aki életében először és utoljára szerepelt tárlaton a megye közönsége előtt. A Losoncz és Vidéke újságírója is kifejezte jogos igényét, hasonló kiállítások rendezésére hozzátéve „Losoncon bízvást elmondhatjuk, hogy egy-egy ilyen művészeti import nagy és sajnos ritka eseményszámba megy".

29 S nem egészen egy év múlva Losoncon újabb nagy kiállítást szerveztek. A Nemzeti Szalon vidéki kiállításainak sorozata Losoncra érkezett. A kiállítás fővédnöke Prónay Mihály főispán lett, míg a tárlat elnöke a város főpolgármestere dr. Wagner Sándor. 6 nyitotta meg a kiállítást szeptember 27-én, majd a Szalon titkárai Kacziány Ödön és Déry Béla mondtak beszédet. A polgármester megnyitója — értelemszerűen — nem foglalkozott a kiállítás szakmai értékelésével, elemzésével. Annál többet hangsúlyozta a művészet magyar jellegének erősítését. „Művészetünket magyarrá, nemzetivé tenni mindnyájunk közös kötelessége". A megnyitóra több művész is leutazott Budapestről így Kezdi Kovács László, Kacziány Ödön, Endrey Sándor, Bachmann Károly, Gergely Imre, Egerváry Potemkin. A mindössze egy hétig nyitvatartó tárlaton összesen 4300 koronáért adtak el képeket, ami elég gyenge vásárlókedvet tükröz. (Nem tudjuk, Kubányi adott-e be képet mivel a kiállításról nem maradt fenn sem katalógus sem művésznévjegyzék.)

30 A következő években megrendezett megyei kiállításokat kivétel nélkül vásárlási szándékkal rendezték. A kiállító művészek zöme ismeretlen, legtöbbjének helyi kötődése nincs. 1908-ban Balassagyarmaton Fodor Márton 60 festményét állította ki néhány napig. Ugyanitt 1909-ben festmények illetve reprodukciók jótékony célú kiállítása volt, az eladásból és a sorsjegyekből befolyt összeget jótékony célokra fordították. Kubányi Lajos nem vett részt a kiállításon, csak a sorsolásra adott be egy festményt. A képek színvonalára vonatkozóan elég egy megjegyzés, amit a tudósító jegyzett fel. Boczkó Eszter művésznő képe egy falusi plébánost ábrázolt, de olyan élethűen, hogy egy atyafi lekapta előtte a kalapját s úgy köszönt neki; „Dicsértessék a Jézus Krisztus". (Bár ez az anekdota közismert, jellemzi a kiállított képek művészi kvalitásait.) Boczkó Eszter egyébként balassagyarmati volt, igen gyakran lehet találkozni a nevével, igyekezett minden eszközt megragadni alkotásai eladására. 1910-ben lakásán rendezett kiállítást, ahol a képeket részletre meg lehetett venni. Karácsonykor sorsjegyeket árusított képeire (egy darab ára 2 korona) s a nyertesek Boczkó képeket vihettek haza. Ugyanezt megismételte 1911-ben is. Szécsényben is rendeztek kiállítást 1910-ben a községháza nagytermében. A négy napig tartó tárlaton kiállított Linek Lajos, Berkes Antal, Nagy Ernő, Hollós Károly, Német Gyula, Német Béla, Fejér Sándor, Zsikóczy Gyula. Hasonló nívójú a névsor az 191 l-es losonci kiállításon is ahol a látogatók az alábbi művészek képeit láthatták: Rados Ernő, Tipary Dezső, Kron Jenő, Szülex Péter, Bodnár János, Telek Antal, Nógrádi Sándor, Litkey Antal, Csuk Jenő. 110