Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Művészsors a XIX. század végi Nógrád megyében (Kubányi Lajos)

Ugyanebben az évben Balassagyarmaton egy újabb nógrádi születési! festőművész mutatkozott be. Edvi Illés Ödön kb. 50 nógrádi tárgyú képet állított ki s színvonalukra elég jellemző egy rövid idézet a kritikákból: „... a nógrádi parasztgazda a búzatermést két fia segítségével behordja. A kép szinte izzik a napsugártól és a magyar ökrök vidáman tekintenek le a vászonról. Másképein nógrádi lányokat látunk lefelé ballagni a domb tetejéről, amint jó kedvvel énekelgetve hazafelé tartanak s a messze távolban a kedves nógrádi dombok kéklenek, míg a völgyi kis falura az esti alkony borult." Kiállítása azért is érdekes számunkra mert itt maradt fenn egyedül néhány megyei vásárló neve. Dr. Fáy Albert vármegyei főjegyző, Buchwald Árpád földbirtokos, Tornáczky Kálmán szőlészeti felügyelő, Műnk Dezső építész, Vukelics Pál várnagy, Majtényi Gyula gimnáziumi tanár és Taborszkyné Paczák Adél vásároltak tőle képet. Bár ez a kis névsor mintának aligha tekinthető, mindenesetre jelzi, hogy Kubányi Lajos képeinek vásárlóit is milyen közegben kell keresnünk ha fogadtatására gondolunk. Már csak azért is mert mint a példákból láttuk a megye közönségének művészeti ízlése meglehetősen stabil volt. Edvi Illés és Kubányi között csak kvalitásbeli különbség volt, de művészi felfogásban és gyakorlatban nem tértek el egymástól. A megye közönsége elég határozottan ellene volt minden új törekvésnek. Elég utalnunk az 1908-as losonci Nemzeti Szalon megnyitóbeszédére, de hasonló volt a helyzet már korábban is. 1902-ben a Nógrádi Lapok és Honti Hiradó hasábjain Agner Lajos élesen elutasítja a berlini szecesszió kiállítását (külön visszariad Munch képeitől) s betegségnek nevezi ezt a stílust, amelyből ki lehet gyógyulni. Számára a műcsarnoki festészet az igazi. Olyan képeket szeret, amelyekben ,,az eszme kifejezése, a gondolat, amit tudtunkra akar adni a művész, maga a művészi kivitel, vonalakban és színekben természetes."

31 S a megyei közönség megítélésekor nem tudunk elszakadni attól a gondolattól sem, hogy ízlését, érdeklődését befolyásolta a sznobizmus, a felkapott hírességek körülrajongása, dicsőítése, s ez azzal járt, hogy a közvetlen környezetükben alkotó művészt érdemén alul értékelték és úgy is támogatták. Több ilyen adatunk is van erre vonatkozóan. 1881-ben Székely Bertalan járt baráti látogatáson Nógrádban s alighogy megemlítették a nevét.

32 Ugyanakkor egy év múlva Munkácsy Mihályt már körül rajongták: mintegy 15 tagú társaság utazott le Losoncról Budapestre, hogy megnézze a Krisztus Pilátus előtt című képét. Munkácsy 1884-ben nejével utazott át a városon, s tiszteletükre rövid ünnepséget szerveztek a vasútállomáson megfelelő felköszöntőkkel, virágcsokrokkal.

33 Meglepően sokszor fordul elő a századvégén Telepy Károly neve. Nem tudjuk, milyen nógrádi kapcsolata volt, már 1881-ben megfestette Fülek várát, majd 1883-ban a Losoncz vidéke című képet, majd még ugyanebben az évben A tugári út Losoncz mellett című alkotását, amely 1848-as témájú. Közel másfél évtized múlva ismét Losonc környékén járt, a kékkői vártemplomot s a tájat festette meg.

34 A megyei képzőművészeti életben a kiállításokon, a művész—közönség kapcsolaton kívül számottevő, s így megemlítendő a megrendelések ügye is. Elsősorban a portrék festetéséről van szó, s ezek mindegyike vagy állami vagy valamilyen testületi igény alapján készült. Magánmegrendeléseket pillanatnyilag még nem tudunk kimutatni, pedig bizonyára számos volt. A kilencvenes évek egyik országosan sokat foglalkoztatott festője volt Roskovics Ignác. Losoncon is készített portrékat. Wagner Sándorról, Pokorny Gusztávról a város vezető tisztviselőiről. A megye egy Madách képet rendelt tőle amit 1890 októberében avattak fel Balassagyarmaton.

35 1891-ben Vastagh Györggyel készítették el Szontagh Pál arcképét a megye megrendelésére, majd Vágó Pál festette meg gróf Andrássy Gyula portréját a vármegye-