Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Művészsors a XIX. század végi Nógrád megyében (Kubányi Lajos)

X. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MUZEUMOK ÉVKÖNYVE 1984 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Művészsors a XIX. század végi Nógrád megyében (Kubányi Lajos) Praznovszky Mihály 1859-ben az alsósztregovai kastélyban bemutatót tartottak a házi tánctanfolyam résztvevői. Az egyik kis növendék az ,,esztergályi lutheránus pap leánykája" a tíz éves Milka volt. A bemutatóra eljöttek a szülők is, akik „a kisfiúkat is elhozták, a kétesztendős Lajoskát. Hogy a gyerek ne rendetlenkedjék és ne kiabáljon, anyja elhitette vele, hogy templomban vannak. A kisfiú merengve bámulta a nagy csillár ragyogó gyertyáit és csakugyan hallgatott."

1 Harsányi Zsolt regényében tűnik fel így a gyermek Kubányi Lajos akinek festői fantáziáját bizonyára felgyújtotta a csillogó gyertyák fénye, a falra vetődő suhanó árnyak mesés kavargása, a díszes öltözetek szépsége. Legalábbis így gondolta az író aki művében minden korabeli s valamit számító nógrádit felsorakoztatott. (Még a kisdiák Mikszáth Kálmán is megjelenik egy villanásra . . .) Természetesen nem véletlen Kubányi Lajos szerepeltetése. A századvégi Nógrád megye egyik jellegzetes és különleges alakja volt ő, aki — legalábbis Mikszáth a Görbeországában — valóságos nevezetességének számított ; a megye művésze volt ! Mindenképpen jelentős megnevezés ez a megye művelődéstörténetének ismeretében. A megye irodalmi életében kiemelkedő alakok sorakoztak és sorakoznak fel. A kortársak közül van, aki ismeri Balassi Bálint, Kármán József nevét, de inkább emlegetik Lisznyay Kálmánt. A balassagyarmatiak emlékeznek még Béczi Károlyra s persze mindenekelőtt Madách Imrére, akinek szobrára már évek óta folynak az adomány-gyűjtések. S természetesen ott van Mikszáth Kálmán, akinek viszonya ekkor a nógrádi társasági élettel nem egyértelmű, de hát végül is csak innen indult el a nagy palóc! A zenetörténetben is jegyzett Rózsavölgyi Márk is balassagyarmati volt s ha már nem is nagyon emlegették nevét annál jobban a Bunkóék bandáját vagy Rácz Rudiét Losoncon. De festőművésze még nem volt Nógrádnak ! A század elején élt ugyan Kékkőn egy földmérő, Lányi Sámuel, akinek pontos és hiteles rajzokat köszönhetünk a nógrádi tájakról, várakról, de már ő is azokat rézre metszeni a megbízható kezű és tudású pesti művészhez, Lehnhardt Sámuelhez vitte.

2 Rajta kívül senkit sem ismerünk ebben a művészeti ágban. Kubányi Lajos tehát a század nyolcvanas éveitől 1912-ig a megye elismert művésze volt. Számos megrendelést kapott. Műveit országos tárlatokon mutatták be s vásárolták is meg valamennyit szinte abban a pillanatban. Népszerű és közismert volt. Családi visszaemlékezések szerint mintegy 800 képet alkotott, amelyek zömmel a nógrádi kastélyok-kúriák falait ékesítették. 101