Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Művészsors a XIX. század végi Nógrád megyében (Kubányi Lajos)

Ezért is érthetetlen hát, hogy halála után szinte azonnal teljesen kiesett a köztudatból. Pillanatnyi értékű lett volna művészete ? A provinciális lót borította volna rá a feledés szürke fátylát ? Netán személye volt elhallgatható ? A válasz már most a tények ismerete előtt is egyértelműen a nem ! Kubányi Lajos az életkép festészetnek az értékes képviselője. Ha a magyar művészettörténet egészében nézzük művészetét, akkor azon kismesterek közé kell sorolnunk, akik egy adott kor közvetlen igényeihez igazodva alkottak, s akiknek kétségtelen tehetségét behatárolta és sok esetben el is fojtotta maga a befolyásoló környezet. Ezt a múvészsorsot is vállalni kellett, kinek-kinek akarata, életfelfogása, mentalitása alapján. A korábbi évtizedekben azért nem volt ildomos Nógrádban Kubányiról beszélni, mert képein a dzsentri világ megannyi jellegzetessége tűnik fel, s így kevésbé felelt meg azoknak a normatív elvárásoknak, amelyet az ötvenes évek művészeti életét megszabták. Ezért is furcsa a Művészeti Lexikonnak az a hivatkozása, mely szerint 1951-ben önálló kiállítása lett volna Balassagyarmaton.

3 Akik egy kicsit is jártasak a Nógrád megyei viszonyokban, azonnal átlátják ennek az állításnak a képtelenségét. Kubányi Lajos életművének első gyűjteményes bemutatója 1982-ben volt Szécsényben a Kubinyi Ferenc Múzeumban. Az elsősorban rokonoktól begyűjtött félszáz alkotás (közgyűjteményekben alig található festménye) a tárlatlátogatókkal felismertette, hogy a magyar piktúra olyan alkotójával találkozott, akinek a nevét mindenképpen meg kell jegyeznie, akinek alkotásai köznapi értelemben véve is maiak. Olyan festő Kubányi Lajos akinek életútját, festészetének alakulását megismerve egyrészt a magyar művészettörténet folyamatát, másrészt a megyei históriát még teljesebben láthassuk át,

4 Ez a tanulmány nem művészettörténeti jellegű, mert erre nem vállalkozhatott írója. Megközelítési szempontja az, hogy Kubányi Lajost az adott kor történeti valóságában értelmezve vizsgálja meg, milyen életmód—ós mentalitásbeli művelődési szokások közepette kellett élnie és alkotnia. A tanulmány függelékében közöljük a Kubányi oeuvre katalógust, amely tartalmazza a meglevő illetve a csak másodlagos forrásokból azonosítható képek leírását. A jegyzék tanulmányozásával újabb összefüggések felismeréséhez jutunk el és még részletesebb ismereteink lehetnek Kubányi Lajosról. A szülőfalu Kubányi Lajos életében aránylag kevés településnek van szerepe. Alsóesztergályon született és ott is halt meg, a közbeeső állomások csak rövid ideig szakították meg ezt a pályát. Tanulmányai végeztével Alsóesztergályra visszatérve alig-alig mozdul ki onnan. Elsősorban Balassagyarmatra látogatott be, a valamivel távolabbi Losoncot ritkábban kereste fel. Alsóesztergály ma Szlovákiában található a nagykürtösi járásban, nem messze a Balassák ősi fészkétől Kékkőtől. (Neve Dolna Strehare). Jellegtelen kis falucska volt mindvégig. Történetében semmi érdekeset nem találunk, élték az itt lakók a mindennapjaikat küzdvén a természettel. Az Osztrovszki hegyek tövében, a Szalatnya patak mentén húzódó alig két utcás település lakói szlovákok voltak. Mocsáry Antal szerint a falu neve az egykori lakosok ősi foglalkozására utal. Erdőlakó, faeszközöket készítő, esztergályozó emberek lettek volna, ami azért sem kizárt mert a történeti 102