Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Somlyói Tóth Tibor: Gimesi és Gácsi gróf Forgách Simon I.

X. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1984 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Gimesi és Gácsi gróf Forgách Simon I. (sziluettvázlat) Somlyói Tóth Tibor Az utókor szűkszavú a Rákóczi tábornok sok vihart kavaró személyével: gróf Forgách Simonnal. Véleménye elítélés: a gőgös, nyughatatlan, kiszámíthatatlan, „Dunántúl és Erdély elvesztője" epitetonok egyike sem elismerő, s még meg is tetézi Pekry Lőrinc széltében—hosszában ismertté vált minősítésével: az ügy szempontjából „Isten inkább labancságában tartotta volna meg." A XVIII. század kedvelt és viszonylag könnyen elkészíthető portrétechnikája: az árnykép- vagy silhouette. Az árnyrajz születésének módja ismert: az ábrázolandó a fényforrás és egy keretbe foglalt papírlap közé ült. Az így létrejött árnyékot a papíron kisebbítették, fekete vagy színes alapra ragasztották. Az árnyrajz hiteles s jellegzetes profilképet hagy az ábrázoltról, ugyanakkor e néző és a képet befogadni szándékozó mai vágyát nem elégítheti ki, mert a jelen számára a frontális kép az egyáltalán elfogadható. A Forgách Simonnal foglalkozó történész tisztában van „ábrázolástechnikájának" avittságával, s azzal, hogy a kutatás töredékes volta következtében még egy hipotetikus dagerotypiára sem képes, mégis képet akar adni róla — abban a reményben, hogy az összefoglaló szándékú Rákóczi-monográfiák fekete-fehér ítéleténél finomabb vonalakat is fel tud mutatni. Jelen tanulmányunk a kuruccá-tétel pillanatait kiséri Forgách Simon életútját, s nem kíván többet, mint hogy láttasson, a lehetőségek adta legjobb sziluettet „állítsa elő". /. ,,A pedigré" Simon atyja, a híres hadvezér és államférfi, a grófságot szerző Forgách Ádám volt, Forgách Zsigmond nádor és Batthyány Borbála fia

1

, felsőmagyarországi, utóbb bányavidéki főkapitány, Borsod és Nógrád megyék főispánja, udvari tanácsos és kamarás, országbíró, tábornagy.

2 Háromszor nősült, harmadik felesége Rechperg (Rechperger, vagy Rechberger ?)

3 Mária Katalin grófnő, Simon anyja. Simon születési idejét nem tudjuk pontosan megállapítani: 1669. július 10-e és november 30-a között születhetett. Neve ugyanis 1669. július 10-én még nem fordult elő, de 1669. november 30-án már szerepel. A három testvér sorsa, Ádámé, Simoné és Dorottyáé

4 ugyanaz: buzgó katolikusnak nevelik szüleik. Ez a katolicizmus ugyanakkor udvarhű mentalitást is tükröz, ami — Simon esetében legalább is — a későbbiek során törést szenved, mert ő — Ádám testvérével ellentétben, amint felesége írja róla — császárhűségét feladta, s „édes hazája szeretetével dicsőséges eleinek példáját követte."

5 9