Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)
Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Politikai harcok Nógrád megyében Madách Imre részvételével 1846–48
_Repetaky_mindezek után visszalé pett a jelöléstől, de Kubinyi ellen hadakozott mindvégig. Ugyanis újabb ellenfél lépett fel Kubinyi ellen : Dessewfíy Jobbal kellett megküzdenie pártján belül az 1847-es diétái követségért. • Az 1847-es választások Noha a reformkori országgyűlések egyikéről sem mondható el, hogy felesleges dolgok felett vitáztak volna, az 1847-es diéta közelsége érezhetően felcsigázta a kedélyeket. A polgári társadalom kérdései tisztázottak voltak már, a hosszú évek óta tartó heves hírlapi vitákban tisztázódtak az elvi kérdések; kialakultak és küzdöttek egymással a pártok ; a szatmári 12 pont bejárta az országot és a közgyűlésekben éles viták folytak körülötte. Nem véletlen tehát, ha a választandó követeknek fontos szerepet tulajdonítanak, s nem lehet közömbös a személy jelleme sem, mert „kit a megye követének jelöl ki, kinek szivére, lelkére illy tág jogokat bíz, nem lehet más, mint a tiszta becsület embere." 11 Hogy milyen jogok és kötelességek ezek, elég, ha röviden felidézzük a megyei követi utasítás néhány pontját, amelyet Nógrád küldötteinek képviselnie kellett a pozsonyi diétán. A megye alapvetően nagyot lépett előre akkor, amidőn azt mondta, hogy ha követeink időben nem kapják meg a megyei rendek utasításait „a kimondott főbb elvek szelleméhez képest részletes utasítás hiányában szabadon szavazhatnak." (Hogy ez milyen jelentőségű, elég ha csak Kölcsey 1834-ben történt visszahívására gondolunk.) Az utasítás második pontja a nádorválasztással foglalkozik. Az új diétán István főherceget kell megválasztani. A harmadik pont a válaszfelirattal kapcsolatosan, a különleges sérelmekkel kapcsolatos választ tartalmazza: a horvát ügyek, az adminisztrátorok, a részek mindeddigi vissza-nem csatolása és egyéb sérelmek. Ezeket sürgősen orvosolni kell. Az ősiség ügye ugyancsak ehhez a ponthoz tartozott még. A megye végső summázata: „Az ősiségnek el kell tehát töröltetni." A vita akörül bontakozott ki, hogy fokozatosan, vagy azonnal és egyszerre. A közgyűlés hosszú vita után végül is az utolsó javaslat mellett döntött. A közteherviselés volt a negyedik pont. „A ki mennyiben részesül az állodalom jótéteményeiben, annyiban köteles annak terheihez is hozzájárulni" — mondja ki a határozat. Az ötödik pont az örökváltság iránti javaslatot tartalmazta, amelyet úgy fogadtak el, hogy az országgyűlés ezt törvény formájában kötelező jelleggel tegye érvénnyé minden nemesre, tehát ne egyesek felfogásától, jóindulatától függjön annak bevezetése. Javasolja továbbá a megye utasítása a népviselet bevezetését, a sajtószabadságot, a vallásegyenlőséget, az évenkénti országgyűlést Pesten stb. Ez az utasítás a legradikálisabbak közé tartozott az egész országban, kétségtelen az összefüggés — : ~sot a közös szellemi előkészítettség ! — a Pest megyeivel. . A nógrádi utasítás is „a maximumot jelentette, ameddig a nemesség a feudalizmus felszámolásában, a polgári viszonyok bevezetésében közvetlen kényszerítés nélkül még hajlandó és képes elmenni." 12 Mindezek alapján egyértelmű tehát, hogy a megyei követeknek milyen fontos feladatokban kellett véleményt mondani és formálni. Úgy tűnt azonban, hogy ezúttal elmarad a szokásos összecsapás a megyei választásokon, hiszen aÍTíönzerva58
