Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Közlemények - Szvircsek Ferenc: A farkasvölgyi üveghuta leltára (forrásközlés)

IX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1983 A farkasvölgyi üveghuta leltára Szvircsek Ferenc Az Országos Levéltárban a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. iratai között a Z. 366.2. cs. 35. sz. alatt található a faskasvölgyi üveghuta leltára. (A Szlovákiában fekvő település neve Vlkovo.) A huta leltárát 1828-ban készítették el, amikor új bérlő kezelésébe került. A leltár csupán az épületek számbavételét tartalmazza. A Gömör és Kishont vármegyében fekvő Rima-Lehota község határában, a zlatnoi és vlkovoi völgy találkozásánál a Vlkovo patak mellett építette fel egykor Szontágh István az üveghutát, a törőmalmot és más épületeket. Az erdőszélen álló huta a kokovai határhoz és az itt lakó jobbágyok kaszálóihoz túl közel épült, ezért 1825-ben egy határjárás során kijelölték az új határjeleket — a Rima-Lehota — Kokova — Cseh-Brezo által határolt területen. A Szontágh-féle üveghutát — Farkas Völgyi Üveg Hutát — 1828. május 6-án mérette fel a vasgyártással foglalkozó Rimai Coalitio. A felmérésre az adta az okot, hogy a hutát az egyesülettől 1827. november 3-án Záhn János György, a neves nógrádi üveggyáros kibérelte. A bérleti szerződés értelmében az ,,Üveg Gyár" 12 éven keresztül, 1840. március 19-ig, a gyár működésének beszüntetéséig Záhn János kezelésében volt. Ekkor újabb szerződéskötésre került sor hat év időtartamra (1845. március 19.), ugyanis Záhnnak az 1833-ban, a Nógrád megyei Zlatnon épített üveggyáránál a munkáslakásokhoz nem volt elég épülete, és munkásai egy részét a volt üveggyár régi épületeiben helyezte el. (A két gyár között kb. 4—5 km volt a távolság.) így a használatában maradt farkasvölgyi épületekért, szántóföldekért, rétekért és legelőkért 800 Ft-nyi bért kellett fizetnie négy egyenlő részletben a Coalitionak. Abban az esetben, ha a gyárat iijra üzemeltetni akarja, a bérleti díjat 1000 Ft-ra emelik fel. Rima-Brézón 1846. május 23-án tartott Igazgatói választmányi ülés jegyzőkönyve szerint: ,,(...) 111. p. a Farkasvölgyi üveggyár féle Záhn György úr által haszonbérbe tartott épületeket illető szerződés ideje 1845. szentgyörgy napkor lejárt. Záhn György haszonbérbe tovább megtartani nem akarja (...)" A jegyzőkönyvi bejegyzés ellenére Zahn mégis újabb szerződést kötött „(...) hat egymás után következő évre, az úgynevezett Farkasvölgyi volt üveg hutához tartozó minden épületet, földeket és réteket, folyó 1846. év Jósef napjától számítva egész 1852. észt. Jósef napjáig, esztendőnként 240, fél évenkint 120 forintokkal előre a R. Brézói pénztárba fizetendő pengő ezüst forintokból álló (...)" haszonbéri összegért. A szerződés 8. pontját érdemes felidézni, mivel itt találunk utalást a huta épületére és tartozékaira: „(...) A régi üveg huta oszlopaira fedelet rakatni, ezek oldalaü fával bé zárni, kapukkal el látni és így ezt állásnak alkalmaztatni bérlő úr tartozik, 213