Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Közlemények - Szvircsek Ferenc: A farkasvölgyi üveghuta leltára (forrásközlés)

úgy azomba, hogy az erre meg kívántató szükséges költségeket be nem számíthatja, a Tettes Egyesület egyedül közel fekvő és ezen huttával együtt szerzett erdeibe találtatható s e célra fordítható fákat, úgy valamint a kő falak kiigazításához netalán megkívántató meszet szintén a mész kementzénél ingyen fogja ki jeleltetni, illetőleg ki méretni, és által engedni a hat esztendő el telte után pedig Zahn György úr ezen állást is minden költség meg térítése nélkül, a bérbe adó tulajdonos Egyesületnek ingyen vissza bocsátani köteles (. . . )". A felmérés alapján megpróbáljuk rekonstruálni az üveghutatelepet. Az irat adatai szerint a huta legtöbb épületét alap nélkül, a kivágott fák tőkéire építették. Maga az üveghuta épülete kőből és fából épült. A zsindelytetős épületet nyolc kőoszlop tartotta, hossza 9 öl, szélessége 8 öl volt. Ebben az épületben álltak a kőből és téglából épített kemencék, melyek az üvegkészítés jól elkülöníthető munkafolyamatainak színterei voltak. (A két nagy kapun kívül még hat ajtaja is volt a hutának, mellyel a kemencék közvetlen megközelítését akarták biztosítani.) A hutaépülethez kívülről öt kamrát is építettek. A hutában kapott helyet a faszárító és téglaégető kemence, amelyben a fűtéshez és a fahamu készítéséhez szükséges faanyagot szárították, valamint az épület tégláit égették ki. A hamuzsírt égető kemence szolgált a szabadban álló, szalajka, főző házban készített hamuzsír finomítására. A békasót égető kemencében a kvarctartalmú kőzetet hevítették, s majd innen rakták a hideg vízbe, hogy a kő széttöredezzen. Ezt zúzták ill. törték azután tovább a kemence mellett álló, fából készített, zsindelytetős malomban, melynek hossza 8 öl, szélessége 4 öl volt. Az ablaküvegek készítésére a táblákat égető kemence és az üveget nyújtó kemence szolgált. Az olvasztókemence és a hevítőkemence volt a tulajdonképpeni műhelykemence, ahol a fazekakban (tégelyekben) megömlesztett masszából készítették az üvegtermékeket. A huta tartozéka volt még a vályogtéglából épített laboratórium és a hamut tároló kamra. A laboratóriumban keverték össze az üvegalapanyagokat, a kamrában pedig a fahamut tárolták. A hutaépület mellett állt az uraság háza, s az istálló, csűr és ólak. Az árendás két szoba, pitvar, spejz osztatú zsindelytetős lakóháza fából épült. Az ,,apró marháknak" három ól volt. A kocsma deszkaborítású zsindelyes épület, istállóval és pincével épült. A magazin épületen kívül még a kocsis háza is itt állt a huta mellett. Az alapépületeket a tulajdonos, vagy a munkások által épített lakóházak követték. A felmérés megemlítette a Berger nevű sáfár házát, mely 8 öl hosszú és 4 öl széles, Jatzkulyák munkás házát, amely saját építésű és 5 öl 2 sukk hosszú, 2 öl 3 sukk széles volt. Egy 6 öl 2 sukk hosszú és 3 öl 3 sukk széles szalmatetős épületben laktak a következők: Petertyák, Mamunyák, Gondek és Látka József hamuégetők és üveges legények. Gróf Péter, Strbák János, Gondek és Randits Ferenc háza 6 öl 3 sukk hosszú és 4 öl 3 sukk széles volt. Tetejét ennek is szalma borította. Az üvegolvasztó mester Melina Vencel háza 3 öl 3 sukk hosszú, 2 öl széles volt. Ennek a háznak a végében egy ól is volt. Hengál János táblákat nyújtó mester háza 6 öl 3 sukk hosszú és 3 öl 2 sukk szélességű volt. A zsindelytetős ház végében szintén volt egy ól. A leltárban szerepelt még további hat név, foglalkozás és lakóház megjelölése nélkül, akiknek csak óljuk volt: Laurentsik Ferenc, Frits Péter, Szlávik József, Szkvora Mihály, Pem Jakab, Szkvora József. Bár a leltár nem teljes, mert hiányzik az üvegkészítéshez szükséges felszerelések felsorolása — valószínűleg ezek a bérlő tulajdonai — mindenesetre alkalmas arra, hogy egy közepes méretű, erdei üveghuta építésének technikáját, épületeinek, kemencéinek elhelyezését, méreteit, anyagát tanulmányozhassuk. 214