Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Közlemények - Zólyomi József: Nógrád megyei szlovákok

IX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1983 Nógrád megyei szlovákok Zólyomi József A törökdúlás Nógrád megyét sem kímélte meg a pusztulástól. A jobbágyok számára már 1526-tól súlyos terheket jelentettek a török, a német és a magyar seregek átvonulásai, az egyre gyakoribbá váló végvári harcok, a török adózási rendszer bevezetése. Mindez a lakosság belső mozgását, más vidékekre történő költözését, a gazdasági élet hanyatlását és a lakosság számának csökkenését idézte elő. Az 1541— 42. évi megyei adóösszeírásban még csak Szügy és Szobok falvakról jegyzik meg, hogy az üresen álló portákat a török pusztította el. De az 1552. évi nagy török előnyomulást követő 1553—1554. évi megyei összeírásban már 44 községgel kevesebbet írnak össze, mint a törökdúlást megelőző időszakban. Legkorábban a megye déli része néptelenedett el.

1 A felszabadító háborúk is húsz községgel gyarapították az elnéptelenedett, illetve elpusztult falvak számát.

2 A 17. század utolsó évtizedében, a török kiűzésével egyidőben, az északi megyékben és várakban (Zólyom, Fülek) meghúzódó egyházi és világi földbirtokosok visszatértek elnéptelenedett vagy teljesen felégetett falvaikba, hogy azok benépesítésével új életet teremtsenek a több éve, évtizede parlagon hevert földeken.

3 Az utóbbi időben egyre több tanulmány, cikk jelent meg a szlovákok 17—18. századi vándorlásáról, az ország délibb megyéiben történt letelepedéséről.

4 A különböző szempontú vizsgálatok eredményükben szinte alig térnek el egymástól. Megállapítják, hogy a sűrűn lakott, a kevés és rossz minőségű szántóföldekkel rendelkező északi megyékből az elszegényedett szlovákok — a jobb életkörülmények biztosítása reményében — a 17. század végén, a 18. század elején költöztek a török háborúk alatt elnéptelenedett és elpusztult déli megyékbe. A kutatás azt is tisztázta, hogy az Árva, Zólyom, Trencsén, Hont, Liptó stb. megyékből elszökött szlovák családok spontán, vagyis nem szervezetten települtek le az ország déli megyéibe.

5 Amikor elindultak szülőföldjükről még kevesen tudták, hogy hol fognak rövidebb-hosszabb ideig, esetleg végleg letelepedni. Nógrád megye újratelepítése is erre az időszakra esik. Siráczky kutatásaiból tudjuk, hogy a 17. század végén érkeznek az első szlovák telepesek Bánk, Balassagyarmat, Szirák, ősagárd községekbe.

6 Más források szerint Alsóbodonyt,

7 Csesztvét,

8 Lucfalvát is a 18. századot megelőző években szállották meg a szlovákok.

9 A falvak többségében azonban csak a 18. század első évtizedeiben érkeznek meg az első szlovák lakosok. Nógrád megye az újratelepítés időszakában is már a törpebirtokosok hazája volt. A középkorban még egységes, összefüggő főúri és nemesi birtokok osztozkodás, 165