Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Zolnay László: A Madách család eredete

digni essent" Chrenócért cserébe a honti várhoz tartozó Palojta, Nénye, Kőkeszi, valamint a nógrádi udvarnokoktól a király által készpénzen megváltott Esztergály nevű földet adományozza.

21 Chrenóccal kapcsolatban említem meg: ez a nyitrai, a privigyei járás területére eső falu — a név nélkül említett, hozzá tartozó falvakkal együtt — Nyitra megyének északi, Túróc megyével szomszéd csücskén fekszik.

22 így tehát Kürtösi Radon túróci, tíz ekealja Pribóc birtoka (1235) s a testvéreivel közösen örökölt chrenóci jószág egymáshoz közel esett. Ez az 1243. évi — Chrenóccal kapcsolatos — oklevél azért is igen lényeges, mert abban az 1251-es idézett diplomában szereplő két Kürtösi testvér — Dobák és Tyba — neve ugyancsak egymásé mellett áll. így azután az egymást kiegészítő 1243. és 1251. évi diplomák felfedik a Nyaradtól eredő ivadékok szabatos genealógiáját, s a család tagjainak birtokviszonyait is. Ha a helyrajzi, településtörténeti viszonyokat vizsgáljuk, nyilvánvaló: a Nyárád-fiaknak, tehát Radonnak, Dobáknak, Vacyknak és Tybának nyitrai jószágai — így a közösen örökölt, több faluból álló chrenóczi hereditás, a IV. Béla királytól közösen kapott Koczur s az 1249-ben a nógrádi Oszláért átengedett, a Belánka balpartján fekvő Racsic — egymás közelében volt. (De közel estek ezek a nyitrai javak Radon ispán 1235-ben adományba kapott túróci Pribóc nevű birtokához is.) De egymás közelében vannak — Hont és Nógrád határán — öröklött, cserébe kapott s szerzett jószágaik is.

23 Mivel Radon és az 1243-ban említett Dona azonos személy, s adataink szerint Radonnak, meg fiainak éppen úgy voltak nyitrai javai, mint ahogyan Dobáknak s a többi testvérnek is része volt a honti-nógrádi javakban, az egyazon törzsből, Nyaradtól eredő család tagjai — érthető módon — birtokközösségben is éltek. Birtokközösségüket éppen genealógiájuk magyarázza meg. Utóbb Dobák, Vacyk, Tyba ivadékai lényegében az 1243-ban Chrenócért — Radonnal közösen kapott — honti javaikat ülték meg s azokat az újkorig birtokolták. Radon s ivadékai egy — a XIII. század második felében végbement, de oklevélben fenn nem maradt — osztály szerint a Dobák ág javára lemondtak a honti javakról, a Dobák ivadékok viszont 1251 után Kis és Nagy Kürtös birtokosai közt nem szerepelnek többé. A nagy-zólyomi ispánságban szerzett jószágok 1235-től a század végéig, pontosabban : 1300-ig — Madách fia Pál zólyomi, cserényi és liptai, nagyselmeci birtokszerzéséig — mind Radonnak s ivadékainak királyi adományba kapott javai voltak, itt tehát Dobák s a többi testvér már nem is participálhatott. A XIII. század második felében szétvált családcsoportokat a továbbiakban két részben — Dobák, Vacyk és Tyba ágazata, illetve a Radon ispántól származó családok rendjén — ismertetjük, III. Nemzetségtörténészeink — mint említettem — Dobák nemzetség néven genusaink közé sorolták az 1243-ban Chrenócot elcserélő négy fivértől, illetve a Dobáktól, Vacyktól, Tybától eredő családtörzset. Utódaik a Nényei, Nényei Luka, a Dacsólámi Dacsó — s Ung megyébe származva az Eőri, Botfalvi, Darmai Dacsó —, a Liptó megyei Hliniki Harabor, a Palojtai s az 1453-ben kihalt Bátorfalvi Bátor család tagjaiban éltek, illetve élnek tovább.

24 15