Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Zolnay László: A Madách család eredete

Az eddigiekben tisztáztuk azt, hogy mind Kürtösi Radon, mind a többi három testvér egyazon családból, ti. Kürtösi Nyárád családjából való. Mégis felmerül a kérdés, miért nevezik a család néhány ágát — Wertner Mórtól Kristó Gyuláig — „Dobák nemzetségnek" ?

25 E kérdés tisztázására meg kell említenünk: Dobák com es (1243—1263) nem egyenes felmenő őse a magukat 1312-ben ,,de genere Dobak" nevezőknek. Azok Dobák egyik fivérétől, Vacyktól erednek. Magát a nemzetségnevet mindössze egyszer — 1312-ben — használják, viselői pedig Dobák comes testvérének, Vacyknak (1243) unokái.

26 így tehát ez az egyszeri elnevezés semmiképpen nem terjeszthető ki a család minden egyes ágazatára, mint azt Wertner (1891), majd a nyomán járó genus-búvárok tették. Egy 1260. évi okleveles emlékünk mégis megvilágítja — és magyarázza — a szabálytalan nemzetségnév kialakulását. Ugyanis Vacyk fiait — akiknek gyermekei majd 1312-ben „Dobák-nemzetségbelieknek" mondatnak — 1260ban, mint „cognati Comitis Dubak" jelölik meg.

27 Valószínű, hogy Vacyk ivadékainál ez az ő korán elhalt atyjuknál jobban ismert Dobák ispánnal való rokonság vezetett később a „Dobák-nemzetség" genealógiailag is pontatlan nevének alakulásához. Ami Dobák comest (1243—63) és utódait illeti, ő maga Radon comes mellett a Kürtösi családnak legkiemelkedőbb tagja. Már tudjuk róla, hogy három fivérével együtt részt vett Béla király hadjárataiban s a királyi udvarban élt. Mint valaha Radont, úgy Dobák comest is többször bízta meg a király különböző kiküldetésekkel; 1256-ban Nógrádban,

28 1263-ban Liptóban iktat.

29 Dobák comes kimagasló egyéniségére utal a király, amikor 1260-ban unokaöccseit, mint „cognati Comitis Dubak" határozza meg. Személynevét a családnak több XIV. századi tagja is viseli. Dobák comes fiai közül számos adat említi Lukat (1290—1322), a Nényei Lukacsaiád névadó ősét.

30 Ennek fivére Demeter

31

, kinek fia Dacsó, a Hont megyei Nényei Dacsó —

32

, s a XV. században (1433) Ung megyébe származott s ott Őrfalvi, Botfalvi, Palágyi, Darmai előneveket viselő Dacsó család őse.

33 Luka és Demeter 1284-ben rokonaikkal közösen szerzik Drégelyt és Legéndet

34

, majd a Hont megyei Pribel egy részét.

35 Dobáknak és fivéreinek utódai hatalmas, Ipoly vidéki birtokok urai lettek ; ehhez nagymértékben hozzájárult a XIII. század végi Hont megye nagybirtokosságának felbomlása, a várispánságnak megyévé alakulása. Luka és Demeter fiai 1337-ben osztoznak meg örökségükön: Nényén, Palojtán és Lamon (ez utóbbi, Dacsóról ma a Dacsólam nevet viseli). E birtokaik határjáró oklevelében léptennyomon találkozunk Radon fia Madách fiaival, mint szomszédokkal.

38 Demeternek Dacsó nevű fia rövidesen megszerzi a Hont megyei Lehotka falut is, 1338-ban.

37 Dobák utódai Nényén megtelepedve és ott templomot is alapítva, e jószáguk környékén terjeszkednek. Dacsó fia Miklós utóbb, 1375-ben épp a nényei templomból kijövet ölte meg unokafivérét Miklóst, Luka fiát. A Dacsó és Luka családok az újabb időkig jelentős szerepet játszottak Hont megye történetében s leszármazóik tudtunkkal ma is élnek.

38 Kürtösi Narad Vacyk nevű fiának négy gyermekét ismerjük. Egyikük Sztregovai Supk 1251-ben kir. engedéllyel eladja a IV. Béla királytól kapott Nyerges nevű Nógrád megyei birtokát Mikó zólyomi ispánnak 7 ezüst márkán.

39 Ugyané Supk és fivérei, úm. Marcell, Bátor és Harabor 1260-ban a királlyal elcserélik a nógrádi Sztregova birtokukat a Hont megyei Kelenye és Terbegeczért.

40 E fivérek közül Nényei Bátor (Batur de Nene) 1260—1277. szerepel.

41 Harabor úgy látszik Nyitrában élt; nevét a család itteni birtokainak környékén fekvő Chrábor, a XV. században Harabur helység neve őrzi.

42 Harabor és Bátor fiai 1312-ben a Hunt Paznan nemzetség tagjaitól vásárolják a Hont megyei Nyék és Hrussó falvakat.

43 A Bátortól származó Bátor16