Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Taxner-Tóth Ernő. A Mózes dráma színpadi élete

9. GYÖRFFY MIKLÓS: Madách kiadatlan levelei. Irodalomtörténet 1959. 68—103 1. 10. üo. 11. MADÁCH IMRE: Művészeti értekezés. In.: összes művei. II. k. 543—502 1. Sajtó alá rendezte, bevezette és a jegyzeteket írta: Haláez Gábor. Budapest, 1942. 12. Madách Imre — Arany Jánosnak. Sztregova, 1861. október 3-án. — Madách Imre összes levelei. II. k. 86 1. 13. Madách-tanulmányok 236 1. 14. Madách-tanulmányok 18 1. (Keresztury Dezső: Madách trilógiája a szabadságról) 15. SÖTÉR ISTVÁN : Álom a történelemről — Madách Imre és Az ember tragédiája. Budapest 1905. 29—39 1. 16. Halász Gábor Válogatott írásai. Budapest 1959. 065—681 1. 17. Az ember tragédiáját Madách 1860. március 20-án fejezte be. 18. V. ö. a Sőtér Ietván i. m.-ben fölsorolt irodalomnak a Mózessel foglalkozó részleteivel. 99—1011. 19. Hevesi Sándor írja : „Madách Imre valószínűleg nem remélte, hogy Az ember tragédiája színre fog kerülni (színpadra szánt darabjait sem adták elő), de a Tragédia minden egyes képe sűrített felvonás, nagyszabású felvonásvégekkel ..." — Hevesi Sándor: A drámaírás iskolája. Budapest, 1961. 75 1. — A Mózes-re ez nem egészen áll. 20. Szász Károly: Az ember tragédiája. Szépirodalmi Figyelő 1861—1862. II. évfolyam I. kötet. 21. Madách Imre levele Nagy Ivánnak 1861. december 23-án. — Madách Imre összes levelei. II. k. 112 1. 22. Madách Imre összes levelei. II. k. 113 1. 23. Idézi: Szász Károly i. m. 24. Madách Imre: Politikai hitvallás. 1861. március 12. 25. V. ö.: KEMÉNY ZSIGMOND: Forradalom után. Röpirat. Pest, 1850. 26. SÖTÉR ISTVÁN i. m. 40 1. 27. MEZEI JÓZSEF: Madách. Budapest, 1977. 30 1. 28. SÖTÉR ISTVÁN i. m. 63 1. 29. Madách Imre versei: In.: ösezes Művei idézett kiadása. Nógrádi képcsarnok: II. k. 1184—1193 1. Vegyesek 28 Egy demagóghoz II. k. 392 1. Intés II. k. 347 1. 30. HEVESI SÁNDOR: „Mózes" — a magyar nemzet drámája. 8 Órai Újság 1925. I. 15. 5 1. 31. Madách Imre összes levelei. II. k. 113 1. 32. E. Kovács Gyula egyik legfontosabb feladatának tekintette a magyar dráma színpadra vitelét. Pukánszkyné Kádár Jolán írja : „erős volt hite a színészet nemzeti hivatásában. Testi és lelki alkata magyar hősök megszemélyesítésére predesztinálta." (Színészeti Lexikon. Szerkesztette: NÉMETH ANTAL. I. k. 430 1.) E. Kovács Gyula többek között bemutatta Vörösmarty Vérnász és Marót bán című darabjait is. 33. V. ö. GULYÁS PÁL Álnévlexikonával. 34. ESZTERGÁR LÁSZLÓ — Erdélyi Híradó. 1888. szeptember 7. 35. Legifjabb SZÁSZ KÁROLY — 8 Órai Újság. 1925. január 18. 9 1. 36. HEVESI SÁNDOR — 8 Órai Újság. 1925.

1. 15. 5 1. 37. SZÁSZ KÁROLY — 8 Órai Újság. 1925.

1.18. 3 1. 38. SEBESTYÉN EDE — Magyar Hírlap. 1925. I. 18. 9 1. 39. DÁNIELNÉ LENGYEL LAURA — Budapesti Hírlap. 1925. I. 18. 12 1. 40. PORZSOLT KÁLMÁN — Рези Hírlap. 1925.

1. 18. 14 1. 41. K. A. — Pesti Napló. 1925. I. 18. 19 1. 42. Saját szavai szerint e kettőséget maga Keresztury is látta, de csak részben sikerült föloldania. V. ö. Keresztury Dezső utószavával. In.: Mózes — Madách Imre drámai költeménye két részben. Élő színpadra alkalmazta: Keresztury Dezső ... Budapest, 1966. 43. KERESZTURY DEZSŐ i. m. 151—152 1. 44. KERESZTURY DEZSŐ i. m. 148—149 1. 45. Madáchot — versei tanúsága szerint — erősen foglalkoztatta az őrültségben rejlő bölcsesség kérdése. V. ö. Egy őrült naplójából, összes művei idézett kiadásában II. k. 377—385 1. 136