Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Taxner-Tóth Ernő. A Mózes dráma színpadi élete

nak nevezett — Mária szerepének a megformáló ja — Kohut Magda —• nőtt föl leginkább a főszereplő mellé. A rajta elkövetett erőszak lélektani következményét nem az egzaltáltságban, hanem a fokozott érzékenységben éreztette. Ebből bontakoztatta ki Mirjam küldetéstudatát, a próféta szerep mély átélését. Még akkor is ő látja a legtisztábban Mózes céljait, amikor szembefordul vele. Az előadás egyik feledhetetlen jelenete volt, amikor dobolásával kirobbantotta a bálványimádásba menekült tömeg eksztázisát : ez azonban végülis Mózest segítette, hiszen —• legalább részben — levezetette a tömeghangulat feszültségét. Marton Endre erőfeszítései főleg arra irányultak, hogy a Sinkovits Imre művészi erejében rejlő lendület segítségével fölgyorsítsa és egyúttal zaklatottabbá és elmélyültebbé tegye az előadást. Ugyanakkor nem használta ki egészen sem a szövegben, sem a rendelkezésére álló kitűnő színészekben rejlő lehetőségeket. Mindenek előtt Áron szerepe — és Avar István alakítása — szegényedett el a rendezői felfogás korlátozó volta miatt. Pedig aligha veszélyeztette volna a dráma ívét, ha Avar nagyobb súlyt ad az Áron által javasolt másik útnak; ha színesebben, erőteljesebben érzékelteti azt a visszahúzó-eltérítő tényezőt, amit a mindent túlzottan megfontoló, a bátrabb kezdeményezésektől riadozó testvér jelent Mózes küzdelmében. Ez aligha vitte volna el az előadást a Széchenyi—Deák vagy Kossuth—Deák vita fölélesztése felé. Talán még szürkébb alakítás volt Sinkó László Józsuéja. Nem éreztük sem azt, hogy méltó utóda lesz Mózesnek, sem azt nem láttuk, miben és mennyiben lesz más — új követelményeknek megfelelő — vezér. Igaz, ehhez a dráma szövege is kevés fölvilágosítást kínál, de a színészi játék mintha ezt sem egészen bontotta volna ki. Megkísértésének jelenete azonban nem az ő hibájából maradt erőtlen: Amra alakítója, Tordai Teri üres „szexbombát" vitt a színre, a személyiség varázsával adós maradt. Hozzáképest legalább átlagos teljesítménynek minősíthető Csernus Mariann Cipporája, de ebben a szerepben is több lehetőség rejlett egyrészt Mózes drámájának megvilágítására ; másrészt, mert a magára maradó feleség sorsa önmagában is tragédia. Az egyéniségek erőteljesebb kibontása, az egyes jelenetek aprólékosabb kidolgozása persze meglassíthatta volna a történet lendületét; a rész-drámák erőteljesebb kifuttatása megtolthette volna a főhős belső fejlődésének az ívét. Az előadás második részében azonban így is lelassult a játék ritmusa. Mindezért kárpótlást a mű gondolati gazdagsága, a történet érdekessége és az előadás látványossága nyújtott. A veszprémiek kezdeményezése, majd a Nemzeti Színház — hibái ellenére is — nagy sikert és majdnem egyöntetű kritikai elismerést aratott bemutatója hosszú időre helyet biztosított Madách művének színházi életünkben. JEGYZETEK 1. Madách-taimlraányok. Szerkesztette: HORVÁTH KÁROLY. Budapest, 1978. Ebben: BÁRÁNYI IMRE: Madách költői indulásának előzményei. 235 1. 2. Madách-tanulmányok 237 1. 3. Madách-tanulmányok 228 1. 4. Madách Imre összes levelei. Sajtó alá rendezte STAUD GÉZA. Budapest, 1942. I. k. 25 1. 5. Madách Imre Összes levelei. I. k. 43 1. — Az előadás — Fried István szíves közlése szerint — hírlapi vitához is vezetett. 6. Madách Imre összes levelei. I. k. 49 1. Mivel e levelek nincsenek keltezve, megírásuk időpontjára csak következtetni lehet. 7. Madách Imre összes levelei. I. k. 49 1. — Talán Földváry Gáborról, a tekintélyes, színházpártoló Pest megyei alispánról van szó. 8. Madách Imre összes levelei. I. k. 65 1. 135 •